A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Kürti Béla: Honfoglalás kori magyar temető Szeged–Algyőn

körülvett deszka jelenthette.

47 A vaspálcákat bronz szegecsekkel eró'sítették a tegez testét alkotó fakéreghez, felakasztásukat a vaspálcákból kialakított szögletes vagy ívelt tartófülek biztosították. A tegezborító (ill. a zárszerkezetnél funkcionális) csontlemezek általában díszítetlenek, de pontkörös díszű is előfordul. F) Lószerszámok Az algyői temetőben 19 sírban találtunk — leggyakrabban a vázak lába mellett — kengyeleket, mellettük a legtöbb esetben hevedercsatot is; azaz 19 esetben temették az elhunyt mellé nyergét is

48

. Egy sírban (15) az előkerült díszítetlen csonttöredékek talán a nyereg díszeihez tartozhattak. A kengyelek általában körte alakúak (egy esetben vállas kengyelt is találtunk); a női- és gyermeksírokban egészen kisméretűek; a kengyelpárok gyakran eltérő méretűek

49

. A nyerges temetkezésekből 12 lovassír volt; 17 esetben zabla is volt a sírban. A temető területéről csak csikózabla került elő — összesen 18 sírból. 17 esetben nyereggel együtt temették el őket, 12-szer lovassírban voltak. A síron belüli elhelyezkedésük sajátos: Gyakran fektették őket keresztbe a lókoponyán

50

. Bálint Csanád megfigyelése szerint

51 a „kitömött lóbőrös" temetkezéseknél általában a fölnyergelt, fölszerszámozott ló pofájában találhatók a zabiák. Lehet, hogy a fenti melléklet-elhelyezési forma ennek a szokásnak csökevényes változata ? Az általános Kárpát-medencei szokással ellentétben az algyői temetőben csak férfisírokban találtunk díszített lószerszámot. Mennyiségileg és minőségben természetesen messze elmaradnak az általánosan ismert női lószerszámoktól, mivel ezek egyszerű — olykor aranyozott — ezüst lemezekből kivágott téglalapok (37, 52, 92), ovális (92) és kerek, kidomborodó közepű, árokkal és félgömbös bemélyedésekkel díszített (26) lemezek (10. kép 1, 3—4). Az előbbiek a kantárzat, az utóbbiak a nyeregtakaró díszei lehettek. Felerősítésük valamennyi esetben felvarrással történt.

52

. G) Lovastemetkezések Az algyői temető 83 honfoglaló sírja közül 13-ban találtunk részleges lovastemetkezést. Valamennyi algyői lovastemetkezés a „lábhoz tett lóbőrös temetkezések" csoportjába tartozik, a Bálint Csanád által említett variációkkal

53

. A lócsontokat 11 esetben felnőtt férfi, egy esetben fiatal fiú, egyszer pedig idős nő sírjában találtuk (2. fényképtábla). Egyetlen esetben (38) találtuk meg a farokcsigolyákat is, aminek alapján felvethető annak a lehetősége, hogy esetleg a többi sírba nem temették el az egész lóbőrt, csak a levágott koponyát és a csánkokat. uralkodó mellett külön méltóságok tartják a szablyát, ill a nyilakkal kitömött tegezt {Brentjes, 127. kép). Egy másik, ugyancsak XVI. századi miniaturán az uralkodó balján álló alakok közt az egyik tegezt tart a kezében {Brentjes, V. t.). 47 Cs. Sebestyén, 206—222; Kiszeljov, 50. t; Kürti, 16—27; Komantseva, Fig. 3, 14; Pl. ILI, VII.8, VIII. 10, X. 8, XIII. 6; Rozenfeldt, 272—276. 48 László, 1943, 45; László, 1944. 451; Szabó, 1970. 265; Bálint, 191 A. 30; H. Tóth, 1974. 123; Bálint, 1975. 58. 49 Dienes, 1966. 229—232. 50 Hasonló esetet 1. Bálint, 1971a. 40. o., ill. 30, 33. kép. 51 Bálint, 1976b. 136. 52 Hasonlóan, mint Bálint, 191 A. 41. o., ill. 26 kép. 53 László, 1943. 55; Bálint, 1969. 107—114. 341