A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Zombori István: Idegen népek – magyar emberek. Ács Gedeon naplójának néprajzi és földrajzi vonatkozásai

a szokásosnál több árut adjanak el. Valóságos kis tanulmányt állít össze a ménekről és a méhészetről, miközben Vergilius „Georgica-"jából eredetiben idézi a méhészetre vonatkozó részeket. S az utolsó sorok elárulják vágyódását: „Most nincs házam, nincs maradandó lakásom, nincsenek penateseim [„házi istenek" a rómaiaknál ; a megtelepült, nyugodt élet jelképei.] s talán többé nem is lesznek! De mikor járkálás közben néha légvárakat, legalább légházakat építek, azok mellé csinos kis méhkast is szoktam építeni, és képzelem, mintha mulatva foglalkoznám méheimmel. .."(9:154.) Vidéki jelenet (USA) 7:16t60 (Country sketch USA; 7:160. Amerikai tartózkodása alatt többször fordul érdeklődéssel az indiánok sorsa felé. G. Catlin 1832—1839 közötti utazásáról készült könyv alapján ismerteti kz észak-amerikai indiánok szokásait, különböző törzseit. ír a totemválasztásról, (7:223) a gyógyításról (uo.), temetési szertartásról (7:224), a hitvilágukról (7:225), az indiánok között élő vízözön-mondáról és az ezzel kapcsolatos ünnepségről (uo.). Beszámol a bivalytáncról, amelynek eljárása arra szolgál, hogy a nagyszellem sok bivalyt küldjön a területre. (7:227.) Leírja a férfiváavatás szertartását, amelyet borzasztóan kegyetlennek talál. Szól az indiánok törzsszövetségéről (7:238). Ismerteti az indiánok útját, ahogy átkeltek Ázsiából Amerikába a Behring szoroson át (7:242— 243.) és ír arról, hogy a fehér emberek civilizációja lassan halad az indiánok területei ellen. A járványok, az alkohol és az addig ismeretlen betegségek pusztítják az indiánokat, akiknek sorsa Ács szerint megpecsételődött. (7:241.) Más helyen megemlíti, 214