A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-1. (Szeged, 1980)

Martin György: A sándorfalvi Kiss Mátyás tánca

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978-79/ A SÁNDORFALVI KISS MÁTYÁS TÁNCA MARTIN GYÖRGY (Budapest, MTA Zenetudományi Intézet) A 60 éves Kiss Mátyás virtuóz táncára 1954 nyarán a budapesti Mezőgazdasági Kiállítás szabadtéri színpadán rendezett népművészeti műsorok egyikén figyeltem fel, ahol a sándorfalvi, a nagykállói, a mezőkövesdi, a bajai délszláv, valamint a mátészalkai cigány népi együttes adott műsort. Kiss Mátyás táncát két ízben sikerült rögzíteni. Először szereplése után 10 m terjedelmű, 8 mm-es filmre szólótáncát (MTA Ft. 365. lsz.). Másnap Maácz Lászlóval kb. 30 m terjedelmű 16 mm-es filmre ugyanezt megismételtük s kiegészítettük a csárdás felvételével is (MTA Ft 262. lsz.). Az utóbbinak részlete a közkézen forgó „Magyar tánctípusok" с gyűjteményes filmösszeállítás II. 8. sz. tánca.

1 Kiss Mátyás táncának alkalmi kísérődallamát saját dúdolása nyomán jegyeztem le ,mivel akkor még sem folyamatos szinkron filmfelvételre, sem magnetofonos rögzítésre nem volt lehetőség. A felvétel modernebb eszközökkel való megismétlésére sajnos később már nem került sor. E régi felvételek Kiss Mátyás rögtönzött táncalkotási módjáról, annak teljes folyamatáról és a zenével való kapcsolatáról csak hiányos képet adnak ugyan, de ma már megismételhetetlen, egyedüli dokumenmentumok. Tánca még így, csak részletekben rögzített, töredékes formájában is fokozott figyelmet érdemel, mert fontos mozzanatokkal gazdagítja a délkeleti Alföld hajdani népi tánckultúrájának ma már csak hasonló töredékes mozaikokból összeállítható képét. Kiss Mátyás szólótánca az Alföld déli, délkeleti részére korábban jellemző régi stílusú férfitáncnak, az ugrásnak vagy más néven „oláhos"-nak egyik legszebb, gazdag és kiforrott formakincsű vátozata. Csárdása pedig a magyar nemzeti párostánc délalföldi verziójának két régibb, gyakran emlegetett, jellemző mozzanatát tartalmazza, az ún. „röszkettetős" és a „darudöbögő" sándorfalvi változatát. Egyéni tácnkincse a szűkebb délalföldi tánchagyományt képviselve illeszkedik a magyar népi tánckultúra egészébe. Erről motívumkészletének összehasonlító áttekintésével adunk részletes képet. Kiss MÁTYÁS TÁNCMOTÍVUMAI I. Kétlépés—darudöbögő—ostor Kiss Mátyás szóló- és párostáncának egyik jellemző, virtuóz lépése az ún. „darudöbögő" motívum,

2 melyet tánca kezdetén, ill. visszatérő alapmotívumként több • változatban is alkalmazott (5—12, 21—24, 30. motívumpélda). E motívum egyszerű 1 A MTA Zenetudományi Int. Filmarchívuma anyagából a Népműv. Int. részére 1967-ben összeállított film. Sándorfalva táncairól, táncéletéről 1. bővebben Felföldi L. 1978; Martin Gy. 1978. 2 A tápai eredetű „darudöbögő" motívumelnevezés [Bálint S. (1957); Martin Gy. (1971), 749] Sándorfalván nem használatos. A tanulmányban előforduló többi motívumnév is másutt alkalmazott elnevezése a bemutatott lépéseknek. 173