Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

is a manilakender behozatala is : futószőnyeg, szárító kötél, hajókötél készült belőle. A sziszál, népiesen sziszáj agavefajták leveleiből készült rost. Elterjedt a kötélverők körében is. Fölbukkant a dél-amerikai mauriciusz is. A benaresz nevezetű indiai kenderfajta nem tudott népszerűvé válni. A két világháború között ennek feldolgozásával csak a kendergyárak foglalkoztak. Szintén ebben az időben került megmunkálásra a gyárakban a rami, amely Csehszlovákiából szállított kenderfajta volt.

10 A szegedi gyár készítményei ma is szerte a világon ismeretesek és kedveltek. A kézi kötélverés

11 A kötélgyártó kézműves munkának

11 első mozzanata a megvásárolt kender gerebenözése. Ez még nem szakmai munka: vagy ügyes napszámos, vagy mellékkeresetként a szegedi kendergyárak valamelyik gerebenözője végzi. A munka eszköze maga a gereben, ritkább nevén kötelesgereben, amelyet nem házilag készítenek, hanem hozzáértő mesterrel úgy készíttetik. Régebben az apatini Hauck Ádámnál rendelték, akinek készítményeit máig nagy becsben tartják. A legjobb szegedi szerszámkészítő hírében a felsővárosi Kovács István lakatos állott. Mindketten egyéb kötélverő szerszámokat is készítettek. A gereben bakra szerelt, függőlegesen kiálló, kefeszerű acélfogakból áll. Fogainak sora szerint van ötös, hatos, hetes gereben. A régebbi magyar fajtának szögletes szögei voltak, a mai angol divatúnak kerek. Egymás mellett egy sűrűbb és egy ritkább fogazatú gereben található. A gereben bal oldalán beerősített vaskampó látszik, amelyen a kelleténél hosszabb kenderszálat vágják, szakítják ketté. Innen a szakító neve. Annak a baknak, amelyen a gereben áll, gerebenpad neve is hallható, és sokszor egy 1 X 1,5 m

2 nagyságú deszkapadozatra van szerelve, és így ide-oda vihető. Ennek a talpnak gerebenplacc a neve. A gerebenezés színhelye sok mesternél a gerebensufni néven emlegetett szellős, elkülönített helyiség, hogy a keletkező por, szállongó szösz ne lepje be a háztájékot, és óhatatlanul is ne kelljen nyeldesni. A gerebenezett kender egyik fajtája a betétös kendör, amelyben a börtli még benne van. A gerebenezésnek több mozzanata van. Első a spiccolás, vagyis az elsőrendű, hosszúszálú kender összeválogatása, majd a végén levő kóctól való megtisztítása. Az eredmény a spicckendör, vagyis a kézifonásra alkalmas, elsőrendű, kigerebenezett kender. A spicckenderből összefogott és a további munkára előkészített maroknyi csomónak abcug a neve. A gerebenező olykor curuffol is, vagyis az elsőrendű kender kelleténél hosszabb végét a gereben oldalán elhelyezett szakítón leszakítja, és ezt a maradékot a kezébe fogott újabb hosszúszálú kenderrel összemarkolja. A leghosszabb szálak kigerebenezése után visszamaradt szálaknak börtli, olykor abrisz, újabb, kevéssé használt magyarosított szóval szakállkendör a szakmai neve. A börtlihez olykor a tépéskóc is hozzákerül, vagyis a parasztgazdáktól vásárolt hulladék, amely tilolás alkalmával keletkezik. Ennek az újabb kóctalanító műveletnek pertlozás, bertlozás a. neve. Az egészet háromszor kell ismételni, amikor is a gerebenezőnek mindig a kezében marad egy maroknyi csomó, amelyet sorrendben elsőcug, másodikcug, harmadikcug néven emlegetnek. Ezután ezt a három különböző méretű cugot a munkás stráfolja, összestráfolja, vagyis a gerebenen egybefésüli. Az így nyert kötegnek visli a neve. Minden kötélverő készítménynek jó. Ezzel vége is a gerebenezésnek. 10 Pollák Sámuel információi. 11 Anyaggyűjtésünkben Farkas György, Klein József és Pallai Vilmos mesterek voltak segítségünkre. 67