Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

torokszíj, a ló állához simuló szíj, amely az állat az újabb szerszámoknál egészen körülveszi; a szömző a fejszíjhoz erősített vastag szemellenző; a szömzőtartó az a szíj, amely a német szerszámon a szemzőt feszesen a fejszíjhoz erősíti. A fejlőnek több dísze van. Ilyen & fülrúzsa, vagyis a homlokszíjhoz erősített réz-, esetleg bőrkarika, továbbá a sallang, fejsallang: lecsüngő, díszesen kidolgozott, szeiteágazó szíjazat, amely egyúttal a legyek távoltartására is szolgál. Ennek régi céhiratokban homlokrojt neve is olvasható. Anyaga szerint leginkább bűrsallang, de előfordul a kisméretű fémszögekkel kivert posztósallang is. A fejlőnek, de a szerszám többi részeinek, így a hámnak is egyes szíjain vásári szögek láthatók, vagyis olyan kettőshegyű rézszögekkel vannak kiverve, amelyeket beveiés után a szíj belső részén még kétfelé is hajtanak, hogy annál szilárdabban álljon. A fejlőt és a zablát a pofaszíj, pofadarab néven ismert szíj köti össze. A szerszám főrésze a hám, amely a ló törzsére kerül. A hámnak legkezdetlegesebb, de néha még ma is látható fajtája a kancahám, másképpen simahám, kivágotthám. Ez utóbbi megjelölést az magyarázza, hogy a vállszíjat egyszerűen csak a húzó kivágásába illesztik bele, ami aztán folyton horzsolja a ló bőrét. Ez a hámfajta már igen ritka és a hajtotthám váltotta föl : a hám kétrét hajtott bőrből áll és a vállszíjat fogja össze. Az egészen könnyű, olcsó hámnak csikóhám, paraszthám a szakmai neve. Itt is van magyarhám is, némöthám is, sőt az 1813. évi árszabás szerint franciahám is. A magyaron nincs hasló, haslóág, vagyis a hám kétoldalát a ló hasa alatt összepántoló szíj, nincs farokszíj, másként farkalló, farmatring, vagyis az a vízszintes szíj, amely a ló farka alatt kapcsolja össze a hám sarkait, de hámtáska: az istráng mozgatható bőrhüvelye a ló bőrének kímélésére, van. Ezzel szemben a némöthám vagy kápáshám jellemzője a hasló, sőt olykor a farmatring is, de hámtáskája nincs, mert szíjistrángja van. A hámnak a ló szűgyére boruló széles része a szügy ellő, vagy általánosabban húzó. A húzót még egy kívülről rávarrott szíj is erősíti, amelynek szakmai neve pártázat, paraszti neve pedig segítségszíj. A hámot a jobb, célszerűbb tartás érdekében a hátszíj, más néven nyakszíj, ismét másképpen marszíj fűzi a nyak közelében a ló hátához. Olykor, főleg ünneplő szerszámnál előfordul a vendéghátszíj vagy vendégnyakszíj is, amely a húzó elejének közepén levő karikába van fűzve. A némethámon ezentúl még harmadik hátszíj is van, amelynek végei a szíj istránghoz csatolódnak. A hátszíjon levő karikának hát szíjkarika a neve. Ehhez kötik a kötőfékszárat. Olykor a hámon is van sallang, ennek hámsallang a neve. Amelyik lovat feltöri a hám, annak hámja alá a nemezből való hámizzasztó kerül. A hámhoz hozzátartozik még a veseszíj vagy közszíj, vagyis a húzót a hátallóval ferdén összekötő vékony szíj, továbbá a hámcsülök, a hámnak az a része, amelyhez az istráng csatolódik. A szerszám jellege szerint itt is van magyarcsülök: itt az istráng közvetlenül van rákötve, továbbá némötcsülök: karika segítségével függ össze a hámmal. Parasztszerszámon ma is általános a nyakló, lónyakló, vagyis a ló nyakába vetett és a rúdhoz erősített hurok használata. Anyaga szerint van kötélnyakló, kendörnyakló, szíjnyakló. Rendeltetése szerint van rúdtartó nyakló vagy elsőnyakló, vendégnyakló, amely nagyobb nyakló és közvetlenül a rúdvégbe akasztják. A kisnyakló belső kisebb, le nem rögzített nyakló. Ez utóbbi főleg egyes lónál, amely Szegeden nagyon elterjedt. A szerszám ama részének, amely a hámot a kocsihoz, illetőleg a fürhéchez erősíti, istráng, régiesen istoráng, szabatos megkülönböztetésül hámistráng a. neve. Legáltalánosabb a kötélistráng, újabban, főleg a németszerszámon a bűristráng vagy szíjjistráng, olykor még a láncistráng is. Amíg a kötélistrángnak a ló bőre kímélése érdekében hámtáskája is van, ez a lapos szíjistrángnál fölösleges. Istráng természetesen minden lóhoz egy pár készül. Ha csak egy darabról van szó, félistráng a neve. A gyöplű az a hosszú szíjpár, amely kétoldalt a ló zabiájához van erősítve, és 60