Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

PAPUCSOSOK Szeged városának egyik országoshírű ipari különlegessége a papucs.

1 A papucsról szóló nyelvtudományi kutatás azt állítja, hogy oszmántörök eredetű szó,

2 és nyelvünkben a hódoltság idején, a XVI. század második felében (1572) bukkan föl. Igen jellemző'az Oklevélszótár

3 egyik adata: calceamenta turcica, vulgo papuch (1591). Mindebből azt a valószínű következtetést vonhatjuk le, hogy a papuccsal a kényelemre törekvő' török viselet egyik darabja korán meghonosodhatott a magyarság körében. Nem lehet itt célunk a papucs viselettörténetének és népéleti sajátosságainak vizsgálata, hiszen a megfelelő' előmunkálatoknak is eléggé híjával vagyunk. Egyszerűen utalunk Radvánszky Béla felsorolásaira.

4 Ezek közül a mi szempontunkból a felkunkorodott orrú török papucs érdemel figyelmet, amelynek a hegyes, kissé felpördült orrú, régimódi szegedi papucs nyilván egyenes utóda. Szendrei János Ernst Lajos gyűjteményéből közöl

5 egy közelebbről meg nem határozott XVI. századbeli rézmetszetet, amelyen egy magyar nó'i alak látható a lábán papuccsal. Utal még egy XVII. századból való erdélyi kosztümkódexre is, amelyet a Nemzeti Múzeum kézirattára Őriz, és amelynek képein több görögkeleti papi alak visel papucsot. Ez is föltétlenül déli hatásra mutat. A papucs hazai múltjából ismeretes a gyulai papucs, amelyről a debreceni csizmadiacéhnek remekekről szóló artikulusa( 1604) tesz először említést. Ezt a papucsfajtát a jolsvai csizmadiák céhlevele (1658) így írja le: a második remek darab egy papucs legyen, kit szoktunk nevezni gyulai papucsnak: igen magos sarkú, egy tenyernye nagy ujjával öszve. A gyulai papucs előfordul a késmárki sizmadiák egykorú német céhszabályaiban is.

6 Ami a papucs szegedi múltját illeti, tudjuk, hogy egy Szegeden elhalt török, bizonyos Khoszrev bin Abdullah 1572-ből való hagyatékában szerepel egy pár papucs 18 akcse értékben.

7 A Szegeddel szomszédos Martonos elöljárósága a pozsonyi kamarának többek között 5 bokor csizmát küld, és a deáknak egy papucsot kapcástul. Ismeretes az is, hogy Nagykőrös városa az 1647. esztendőben „magyar rendre való adózás" gyanánt sok pár papucsot kapcástul küld a királyi Magyarországra.

8 Hason1 A szegedi papucsról készült kis monográfia Bálint Sándor, A szegedi papucs. Szeged, 1954. Vö. még uő, A szegedi varga- csizmadia- és papucsos mesterség. Cipőipari Dokumentáció 1960. Kézirat gyanánt. Előadásukat több módosítással: kihagyással, illetőleg kiegészítéssel itt is követjük. Papucsműhely a múzeumban látható. 2 Bárczi G., Magyar Szófejtő Szótár 235. 3 Oklevélszótár 747. * Radvánszky В., Magyar családélet és háztartás I, 88. 6 Szendrei J., A magyar viselet történeti fejlődése. Budapest 1905, 161. 8 Várnai Imre anyaggyűjtéséből. Bőr- és Cipőtechnika 1955. dec. 7 Kammer er—Velics II, 454. 8 Századok 1900, 639. Borovszky. 336