Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

CIPÉSZEK Csak a XVIII. században bukkannak fel önálló céhközösségben. A mesterek eleinte németek voltak és a német polgárságnak, annak viseleti hagyományai szerint dolgoztak. így aztán természetes, hogy a céh sokáig német jellegű. Ezt védőszentjének, Szent Erhard püspöknek tisztelete is kifejezi. Erhard valamikor Regensburg püspöke volt.

18 Tiszteletét innen bevándorolt szegedi németek honosították meg a szakmában. A céh múltjából érthető', hogy népünk máig ragaszkodik a suszter, szuszter, szusztër megnevezéshez, a cipész legföljebb a fiatalok ajkáról hallható újabban. Az első szegedi cipészek közé tartozott bizonyos Horkin Vencel cipellőcsináló, aki ridegül befogadtatott a nemes városba olly conditioval, hogy ha jól fogja magát viselni, A cipészek céhzászlója (MFM) 334