Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)
borsfű (Satureia hortensis), szagosmirha (Ambrosia artemisifolia) is volt közéfogva. Tehát azok, amelyeket ó'si szokás szerint Nagyboldogasszony napján valamikor a templomban megszenteltek és szentelmény gyanánt Őrizgettek. Tápaiak szerint a rozmaringnak lányszaga van. Templomba menet kezükben volt még olvasó, és az írás-olvasás terjedésével a múlt század utolsó negyedszázadától díszes kötésű imádságoskönyv is. Ezt a tápai lányok olykor a hónuk alatt vitték. Amelyik lánynak a zsebkendőjét a legény mulatság közben elkönyörögte, sőt ellopta, az már melegebb érdeklődést, komolyabb szándékot is jelenthetett mindkettőjük részéről. Nótáinkból valóságos zsebkendőszimbólika érezhető ki : Elvesztöttem zsebkendőmet, Mögver anyám érte. Mögtanálta egy szép legény, Csókot kéván érte. Alsóvárosi nóta az első világháború idejéből : A szögedi vasútállomáson vár a szeretőm, Most is azért fújdogáli a szél a lila színű zsebkendőm. Lila színű zsebkendőmet, sej de nem bánom, Szép vagy babám, tudtalak szeretni, nehéz tűled elválnom. A régi szegedi fehérnép is szerette ünnepeken az aranynémű összefoglaló néven emlegetett ékszert viselni. Akinek sok volt belőle, az nóblissan járt, nagyon nóblis volt, azaz emlékeztetett a régi kényes nemesekre. A függő néven emlegetett fülbevaló már a lánycsecsemő fülébe is belekerült. A bábaasszony szokta a fülcimpáját átszúrni. Kovács János szerint 150 a hajnalicska (Mirabilis jalappa) formás fekete magját szokták régebben a kifúrt, de még hegedő sebbe a függő helyettesítésére belefűzni. A függő rendszerint aranyból van, aminek valamikor nyilván mágikus háttere is volt. Az egyszerű függő régebbi kedvelt formája a lencsefüggő, amely lencsére emlékeztet. Szívalakú a szívfüggő, kerek a karikafüggő, másként cigányfüggő (cigánynők különösen kedvelik), apró kékes kövekkel kirakott a szödörfüggő. Az olyan fülbevalónak, amelynek csüngői is vannak, Tömörkény István afüggőlóggó nevét hallotta. 151 Kispolgári jellegű a fülbevalóként hordott 10 koronás aranypénz. A gyűrűhordás csak a századforduló polgáriasodásával kezd divatozni. A bérmaajándékul vásárolt gyűrű tápai neve korozsmagyürű. A jegygyűrű hagyományvilágáról a házasságnál szólunk. Szegényebb városi lányok, asszonyok ujján valamikor rézgyűrű volt. A lószőrgyürű diákok kezéből került ki. „A lószőrgyűrűnek, lószőrláncnak a fonása — emlékezik vissza Tömörkény István 15 * — nagyon kedves mulatság volt : némely részét érdemes öreg piarista tanáraink szedték el tőlünk, mert az iskolai órák alatt is igencsak gyakorolta a mesterséget a gyereknép. Volt, aki a fekete lószőrt, fehér lószőrt úgy fonta, hogy a fehér lószőrből betűk alakultak a gyűrűn, azt mondták: emlékül és gyerekszerelmek bizonysága gyanánt kerültek barna iskolás leánykák ujjaira. A lószőrláncokat pedig valósággal felnőttek viselték óralánc gyanánt, s mind gyerek fonta játékból." Jegyezzük még meg, hogy az első világháború alatt orosz hadifoglyok is készítettek Szegeden lószorláncot, lószorgyűrűt. A zsidógyűrű olyan olcsó, sárga vagy fehér drótból készült, színes üveggel díszített gyűrű, amelyet a rongyszedő házaló valamikor a csontért, rongyért, subadara160 Kovács 198. 161 Tömörkény I., Rónasági csodák 129. 162 Uo. 312
