Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

A festógatyát főleg kubikosok hordják, mert kevéssé tűnik föl rajta a szenny. Innen a kubikosgatya elnevezés is. Régebbi viselet volt a pamutszövetből készült pamukgatya. Egy 1834. évi megyei rendszabás szerint tilos a ruházatban való bujálkodás, nevezetesen... a szoknyaforma betyáros pamutgatya. Egy szajáni népballada

43 betyárhőséró'l ezt halljuk : Ifjúságától kár még megfosztani, A szép göndör haját szélnek erögetni, Szép pamukgatyáját szélnek lobogtatni, Szép pötyke csizmáját szélnek összeverni... Az aratógatya és vőlegénygatya képzetköréró'l alkalmasabb helyen emlékezünk meg. Idősebb férfiak a nadrágviselet egyetemessé válása idején is olykor máig ragaszkodnak a hosszúszárú gatyaviselethez. Aljára szatying, pertli van varrva, hogy átkössék vele a gatyaszárat, nehogy kilógjon a nadrág alól. A szűkszárú gatyának

/иги/уяgatya a megkülönböztető neve. Német polgárviseleti hatásra enged következtetni a finomkodó alsónadrág, továbbá a régi népetimológiás hotteccik elnevezés. A gatya méreteit valamikor így fejezték ki : négyszeles, hatszeles gatya. Ez a ráfordított kelme nagyságát jelentette. Egy szélnek mai méretek szerint mintegy 70 cm felel meg.

44 Mint mondottuk, az asszonynép, tehát nagylányok, menyecskék, meglett asszonyok alsóruhája régebben, még a századforduló táján — elaggott öregasszonyoké olykor még manapság is — két darabból: ,,derékig érő, rövid ujjú, csak a felsőkar feléig érő — és mint a férfiaké — elöl nyitott, de gallértalan, hajdan ingváll, Tápén félüng néven is emlegetett ingből és térden valamivel lejjebb érő kurta pöndölbóV áll. Az ing ujja kissé ráncolt — innen régi tápai bokrosujjú megkülönböztetése — és mind itt, mind a nyaknál vékony fehér pertlivel húzatik össze (ma a nyaknál már rendes gombolással), a pöndöl pedig — a pöndölmadzag segítségével — ráncba korcba szedve úgy köttetik meg, mint a gatya. "

45 A lenvászon egyik már említett, különlegesen finom fajtájának tilorvászon, azaz Tirolból szállított vászon volt a neve. Sok asszony pendelye ebből készült, mert havi vérzés idején jó szolgálatot tett. Ismeretes volt még a szintén finom kelméjű gyócspöndöl is. A nóta is megemlékezik róla:

46 Super Annus gyócspöndöle Ki van a gallyra terítve. Piros pántlika van benne, A Vas János vötte bele. Tápai pajzán lakodalmi találóskérdés: a menyasszony pöndölit ki hajti föl először? Mindenki belepirul, de megnyugszik, amikor a megoldást hallja : a varró. Pöndölbe nyomott sajtot öttél-ё mán? A válasz: Ettem hát! Pendelyben volt az asszony, amikor nyomta. Tréfás, dorozsmaiakat ugrasztó szólás, amikor valamiből csak egy van : egy pöndöle van, mint a dorozsmai lánnak. Ha valami fölakad, a szajániak tréfásan ezt mondják : fölakadt, mint Turányi Ádám a pöndölbe.

47 43 Kálmány \\, 19. 44 A szónak tréfás összetételei a nemi betegségre utaló gatyába], az apró nyári fölleget jelentő gatyafenék, amelyből azonban mégis eső kerekedik, továbbá a legújabban keletkezett gatyagyár, amely a Kossuth Lajos sugárúti hatalmas ruhakészítő üzem tréfálkozó megnevezése. Vö. még T. Knotik Márta, A Dél-Alföldi férfi fehérruhái. MFMÉ 1966/67, 109.; továbbá uö, A Dél-Alföld női vászonruhái. MFMÉ 1964/65, 153. 45 Kovács 210. 46 Kálmány I, 4. 47 Kálmány Lajos NNy 1936. 269