Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)
jukban a műhelyek nem ismerték a versenyt, szakmai irigységet. A mesterség egyébként képesítéshez és iparengedélyhez volt kötve. Bár legtöbbször hozott anyaggal dolgoztak, piacozásra saját anyagból is főztek. Vásározni nem jártak, mert a vevők helyükbe jöttek. A lúgot mindkét esetben a lúgos adta a maga készítéséből hozzá. A szappanfőzés alapanyaga leginkább a disznózsiradék: töpörtő, disznótori hulladék, kimaradt avas szalonna volt. Az elpusztult disznót, amelynek húsát fogyasztásra nem lehetett felhasználni, föltisztítva és kicsontozva teljes egészében szintén kifőzték. Más dögöt, így lovat, szarvasmarhát is. Szívesen főztek marhafaggyúból, birkafaggyúból is szappant. Birkafaggyú egyébként másfajta zsiradékba is került, mert keményítette a szappant. Sutústól, azaz olajmalom gazdájától vett sárolaj 'szennyes aljaolaj' is használható volt, de csak negyedrészben a többi anyaghoz képest. A lúgot egészen az első világháború végéig kizárólagosan széksóból készítették, csak később lúgkőbol is. Ez utóbbiból soha nem tudtak beszerezni annyit, hogy a széksót mellőzhették volna. Bár a széksóból való lúgkészítéssel több munka volt, mégis megérte, mert gazdaságosabb és a szappanon többet lehetett keresni. Valahogyan finomabb szappant is főztek a széksós lúggal. Sok olyan fél volt, aki egyenesen megkövetelte, hogy neki csak széksóval főzzenek. A széksós lúgkészítéshez használatos volt még az oltatlan mész, a szappan elválasztásához pedig a konyhasó. A lúgöntés eszközei: a nagykatlan, lúgöntő kád, vasalt végű kavarólapát, vizesvödrök, vashordók, erőmérő grád. A szappanfőzés eszközei : téglából készült cementezett, beépített üstű katlanok, hosszúnyelű kavaró- és merító'kanalak, szappanszedő dézsák, deszkaformák és tálalóruhák, kikavaró kiskanalak. A lúgöntésnél a 350—400 literes kádba 30 kg oltatlan meszet szórtak, és ezt forró vízzel megoltották. Az oltott mészbe 4—5 vödörrel mintegy 20—22 kg széksót öntöttek, és forró vizet vegyítve hozzá kavargatták, amíg a gondosan mért 15—16 fokot elérve, össze nem olvadt. A keverék egy nap alatt feladta a lúgot, amit szépen lemeregettek. Még másodszor és harmadszor is forró vízzel megöntözték a keveréket. A többszöri öntésre nyert gyönge lúgot szítató néven emlegették, amelyet éppen úgy, mint a lúgot, vashordóban tároltak, és vagy a következő lúgöntésnél használták a lúgosodás meggyorsítására, vagy a túlerősre sikerült lúg megenyhítésére. Ez ugyanis a zsiradékot elemésztette, és a szappan porlós lett tőle, nem is habzott rendesen. A gyönge lúg viszont nem járta át, és nem szappanosította meg a zsiradékot. Az ilyen lúggal készített szappan kövér, azaz zsíros maradt, nem habzott és nem is tisztított. Az erőmérő grád rendszeres használata nélkülözhetetlen volt a jó lúgkészítésnél. Amikor a szappant házilag fozögetŐ asszonyok panaszkodtak Demeter Istvánnak, hogy nem sikerült a szappan, és megkérdezték, hogy ugyan miért nem vált jóra, a válasz ez volt: mert maguk tollgráddal mérik a lúgot, vagyis tyúktollat taitottak bele. A szappanfőző a kilóra megmért zsiradékot a főzőüstbe tette, és kilónként 3—3 ziter 15—16 fokos lúgot öntött hozzá. Összekavarta, főzni kezdte. A főzés ideje mintIgy három óra hossza volt. Ha azt látta, hogy a szappan nehezen jön elő, vagyis a esír kéri a lúgot, akkor újra lúgot öntött rá, majd harmadfél óra múlva konyhasót dobott a masszába a szappan kiválasztódásának elősegítésére. Annyi sót, „amennyiért kiabál". A szépen elvált szappant a mester nagy merítokanalakkal dézsába szedte, és félerős lúggal föltéve, még egy órán át újra főzte. Ezután kitálalta a vászonterítóvel bélelt formába, előbb azonban kiskanállal kavargatta, hogy a még benne levő lúg és víz elpárologjon belőle, majd ripacsos fölülettel hűlni hagyta. Három-négy óra után kiemelte a formából, és egy táblában hagyta száradni jó egy hétig. Ezután vagy ő, vagy a szappan gazdája dróttal vagy kifeszített spárgával szépen kidarabolta a táblaszappant. Emlegették színszappan kiemelő szóval is. 249