Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

A hordó részei : a donga, fenék, abrincs, csapluk, azaz a fenékbe fúrt lyuk, amelybe a csapot verik, továbbá a szájluk, vagyis az oldalon levő lyuk, amelyen át a bort öntik a hordóba. Ennek a boroshordón akona neve is hallható. Tápén a belejáró dugót is így nevezik. Nagyméretű az ajtóshordó, amelynek oldalán kis ajtó van. Tisztítás céljából vékonyabb ember, gyerek bebújhat rajta. A kádárok céhzászlója (MFM) A kancahordó, tanyaiasan félfenekű hordó rendesen vízhordásra, törkölynek pálinkafőzésig való eltartására szolgál. Más rendeltetése Jankó János leltárában: 1774. Kétt fenyő fa búzás hordó. A kisebb méretű, födetlen tetejű, görbületlen dongájú kancahordó a dézsa. Ennek a többinél valamivel hosszabb, szemközti két dongája & füldonga, amely a dézsa átfúrt füleit alkotja. A nagyméretű, magasságánál szélesebb, fületlen kád legszükségesebb két fajtája a szőlőtaposó sutúkád és a káposztáskád. Ez utóbbi tetejére f

après szolgál. Ez is kádármunka. Megemlítendő itt a dézsós, 1914 előtt a városban Ősz táján felbukkanó fölvidéki szlovák vándoriparos. Szerszámaival a vállán járta az alsóvárosi utcákat, miközben jelengette magát : dézsó, hordó, reparálni! Különösen szüiet és káposzta eltevésének idején volt egy kis keresete, javításaival. 246