Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

KÁDÁROK Más néven pintérök. A mesterség régmúltjáról az 1522. évi tizedjegyzék névutalásain (Kádár 2, Pintér 8) túl semmit nem tudunk. Föltétlenül virágoznia kellett, ha a szegedieknek^ makrahegyi, szerémi szőleire, továbbá középkori borkereskedelmére gondolunk. Újjászületése összefügg a helyi szolŐkúltúrának XVIII. századi föléledésével. Majd a szegedi homok fokozatos betelepítésével mind nagyobb jelentőségre jut. A szegedi kádárok sokáig a jeles aradi anyacéhhez tartoztak, amelynek virágzása az aradi Hegyalja (Ménes, Világos) szó'ló'vidékével függ össze. A mi kádáraink csak 1852-ben váltak külön : hét mester ekkor alapította meg az önálló szegedi céhet, de céhszabadalmat az akkori zavaros politikai viszonyok miatt már nem tudtak szerezni. Az alakulásukat megörökítő' jegyzőkönyvben olvassuk : 1852 A Szegedi Kádár Czéh ezen Tzéh alakulásánál elvégezte miután a Czét alkoták, hogy azon mesterek Fijaiféll taksáit Fizettnek a remeklésnél. Bizonyítom Rainer Ferencz Fő Chémester, Kain József alcémester, Faludi József, Rajman Lázár, Ludvig András. A céhalapítók között volt még Arnold Miklós, Derflinger József és Pfeilstifter András. Az Ő családjából származott kiváló festó'művészünk, Nyilasy Sándor. A mesterek száma nyolc-tizenkettó' között mozgott, egy-két csongrádi mesterrel. Kádárlegényeink között a céhvilágban sok külföldi is dolgozott.

1 A sárgaselyem céhzászló 1854-ben készült: AZ ÉRDEMES KÁDÁR CZÉH ZÁSZLÓJA. Másik oldalán német nyelvű fölírás. Rajta Szent Orbán, akit angyal koronáz meg. Fölül kehely, a szent attribútuma. Látható még hordó, két körzőt tartó oroszlán, továbbá szőló'fürt. A zászló túlsó oldalán a céh másik kedvelt védőszentjének, Szent Annának képe Máriával, továbbá az ország és Szeged címere.

2 A zászlórúd végén kereszt. Sajnos a szakmai szókincs és munkatechnika alaposabb vizsgálatára már nem volt lehetőségünk. Amint hallottuk, a szerszámnevek szinte kivétel nélkül német eredetűek. A kádárok legjellegzetesebb műve a hordó, amely tölgyfából készült. A faanyagot mestereink leginkább Erdélyből, Szlavóniából szerezték be, amelyet az ottani erdőmunkások nagyjából, különböző méretben már kifaragtak. Ez a dongafa. PÚL abroncsokat maga a kádár készítette készen vett vaspántlikákból. 1 Hilf вв. 2 Szent Orbán, szegediesen Urbán (május 25) pápát kehellyel szokás ábrázolni. A szőlőművesek Európa-szerte azért tisztelik, mert névnapja a szőlőfejlődésnek a kései fagyok miatt veszedelmes időpontja. A céh misét is mondatott a tiszteletére. Szent Anna hordozta méhében — középkori jámbor felfogás szerint — az eleven oltárszekrényt, Máriát, a szőlőtőnek, Jézusnak anyját. Az ő képével díszített hordófenék látható a győri és soproni múzeumban. 245