Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/77-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész.(Szeged, 1977)

A kávé nyilvánvalóan még a török idők maradványa, de népünknek még ma sem mindennapos itala. Erre utal a régi szólás is: hírit hallotta, mint katona a kávénak. Első szegedi említése : 1723. Patrónus uraknak vitt 101/2 oka és 3 litra kávéért 41frt.

1S9 A törökkávé mellett a gyarmati olendisi is hamarosan felbukkan. Egy oka törökkávé 1738-ban 1 forint 70 dénárba, fél font hollandi kávé pedig 65 dénárba került.

140 Az első hivatásos szegedi kávéfőző (Caffe coctor, másként: cavesidarius) egy belgrádi menekült görög volt, aki a tanácstól kávéfőzés (Caffe Coctura) megnyitására kapott engedélyt (1739). Nemsokára Czelenka Szavónak is volt már kávéháza (1744). A tanács tiltja, hogy üzletszerűen olyanok is főzzenek kávét, akiknek más foglalkozásuk van. így egy cipészt is eltilt a kávéméréstől.

141 A kávéház szó is még ebben a században bukkan föl. Tanácsi jegyzőkönyvben olvassuk: 1764. Azért korbátsoltatott meg, miért mentem a Kávé Házba. Ebbó'l az adalékból nem tűnik ki világosan, hogy még török, balkáni eredetű kávémérésről, vagypedig már a német polgársággal meghonosodó bécsi jellegű kávéházról van-e szó. A kávéházakról 1. a Vendégellátás с fejezetet. A törökös kávéduttyán néven emlegetett kávéssátrak, rögtönzött kávémérések a két világháború között tűntek el végképpen a szegedi piacokról. Parasztságunk körében — mint említettük — a feketekávé ivása voltaképpen még napjainkban sem általános. Idősebb katona viselt férfiaknak még eszükbejut a reggelire ivott, bő 1ère eresztett katonakávé. Tömörkény is megemlékezik a szegedi fiúk boszniai kávéfogyasztásáról. Módosabb lakodalmakban van hajnal felé cserépbögrékben a kávéosztás; álmosság ellen kínálják vele a vendéget. A tejeskávéhoz, elsősorban asszonyok és gyerekek italához cigóré néven emlegetett pótkávét kevernek. Háborús időkben árpát is szoktak kávépótlékul házilag pörkölni. A tea népünk ajkán tëa, téjja, azaz teafűbol főzött és cukorral, rummal, tanyán olykor borral, pálinkával ízesített ital fogyasztása aligha lehet parasztságunknál egy évszázadnál régebbi. Az üres teának, tehát amelyikbe szeszt nem öntöttek, lábvíz a tréfás neve. Manapság a gyógyító céllal főzött italokat is tëa néven emlegetik. Régebben léj volt a nevük. Ilyenek köhögésről a bodzatëa, a zilizgyökérből főzött ejbistëa, a hárstea, hársfatea. A herbatea, másként meggy

csumatëa feketekávé sűrejével is összefőzve hasmenés ellen volt használatos. A mézzel is édesített kamillateát, népiesebben székfűvirágteát tea gyanánt itták. Az újkígyósi vöröscsutkatea, vörös színű kukoricacsutkából, a vöröshajmatea, a zabból, vöröshagymahéjból, cukorból, pemetefűből főzött tápai zabtëa szintén köhögésről volt foganatos. 139 Reizner II, 116. 140 Reizner III, 505. 141 Tápay-Szabó Gabriella 73. 189