A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII–XIII. században

E munka keretében nem áll módunkban, hogy a magyarországi körtemplomok minden felvetődő kérdésével részletesen foglalkozzunk. így most csak röviden utalunk arra, hogy a későbbiek során e most tárgyalt csoport — Kisbény, Süvéte — keretében további vizsgálatot igényel a többi, külön épített szentély nélküli körtemplom (a 12 apostol tiszteletére szentelt apostagi, a Szt. György tiszteletére épült bácsszentantali, a kerekszenttamási stb.), elsősorban a téglából épültek.

37 KEREK HAJÓJÚ, FÉLKÖRÍVES SZENTÉLYŰ KÖRTEMPLOMOK Ez az alaprajzi forma a magyarországi anyagban a legnagyobb számban fordul elő. Ilyenek a kétségtelen biztonsággal megállapítható legrégebbi magyar körtemplomok (Gyulafehérvár, Veszprém, esetleg Öskü, Sárospatak), de ismerünk ilyeneket a XIII. századból is (Kallósd stb.). Ezen a típuson keresztül vizsgálható véleményünk szerint az a tartalmi, jelentésbeli változás, amely a XI. századtól a XIII. század végéig terjedő időben hazánkban is bekövetkezett körtemplomainknál (fejedelmi, királyi, püpöki, nemzetségfői hatalom szimbóluma, plébániatemplom, emléktemplom). Ez a változás nyilvánvalóan a különböző évszázadokban épült körtemplomok számában is kimutatható lesz az elkövetkező időben végzendő kutatás során. Az eddig végzett kutatás, gyűjtés mintegy 60 centrális templomot sorol fel hazánkban. Ezek közül a XI. századra biztosan, vagy nagy valószínűséggel mintegy 4—5 tehető. A XII—

XIII. század fordulója és a XIII. század vége közé eső időszakra —jelenlegi vizsgálatunk alapján — mintegy 15—20 centrális templom tehető. A többi templom építésének korát a további vizsgálat határozza majd meg. Valószínűnek tartjuk, hogy az eddigi megfigyeléseknek megfelelően, azok legnagyobb része a XII—

XIII. század között oszlik majd meg, s csak igen kevés kerül majd a XI. században épült körtemplomok csoportjába. Mi most a kerek hajójú, félköríves szentélyű templomok közül a téglából épülteket emeljük ki, amelyek az építés idejét és körülményeit tekintve bővíthetik az eddig tárgyalt körtemplomok csoportját. Először a szalonnai körtemplom építésének körülményeit, az arról kialakított véleményeket vizsgálnánk meg röviden. A templom építésének idejét alaprajzi elrendezése, építészeti szerkezete és műrészletei, valamint a szentély Antióchiai Szent Margit életét bemutató legkorábbi falképei alapján inkább a XII—

XIII. század fordulója táján, vagy a XIII. század első harmadában, mintsem a XI. században kereshetjük.

38 Körtemplomaink ilyen alaprajzot mutató csoportjában ez a részletekben leg37 Gervers—Molnár V., i. m. 45—-46., 33—34., és 40. (Apostagot a szerző a bizánci hatásokra mutató templomok sorában említi, a gerényi-, karcsai- és kiszombori templomokkal együtt. Az 1805ben lebontott templomról 1812-ben azt írják, hogy „...12 oldalakra gömbölüen,..." épült. Ennek és a 12 apostolnak védőszentként való említése alapján elsősorban Kisbényre (Bina) gondolhatunk legközelebbi párhuzamaként. — Báccsal kapcsolatban megjegyzendő, hogy a kerek templom mellett a bácsi vár és a sokszögzáródású apátsági templom esetében felvethető a johanniták hatása, akiknek Bács faluval szomszédos birtokairól oklevelek is megemlékeznek. Egy 1231-ben kelt oklevél szerint egy birtok (Szentpál) határjárásánál említik, hogy az északról Bács faluval, egy másik oldalról pedig a dali János-lovagok földjeivel határos ( Wenzel, i. m. XI. 225.). —• (Kerekszenttamással kapcsolatban figyelmet érdemel a johanniták fontos székesfehérvári és annak előbb birtokaként, majd önálló házként említett yanti (ganti) kolostora, amely szomszédos Kerekszenttamással, valamint a dadi ház, Sárkeresztes, Jánosfutás (?) és Sárkeresztúr — feltételezett johannita birtokok — helynevek nem túlságosan távoli elhelyezkedése.) 38 Dénes Gy., A szalonnai templom. HÓMÉ, XII. 5—86.; Gervers—Molnár V., i. m. 34.; Tóth M., i. m. 87—88. és 161; Kozák K., Három- és négykaréjos templomok Magyarországon. Arrabona 5. 171—192. 70