A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Kozák Károly: Téglából épített körtemplomaink és centrális kápolnáink a XII–XIII. században

gazdagabb formát, megoldásokat mutatja (a külső falfelület falpillérekkel sűrűn tagolt, lépcsős bélletü ablakokkal áttört tömege, a gazdag, gyémántmetszésű, fogrovatos és alattuk a csúcsív felé közelítő félköríves párkány).

39 Az alaprajz és az építőanyag az előbbiekkel együtt a hazai körtemplomok eddig is legkésőbbinek tartott emlékeihez (Kallósd, Nagytótlak-Selo, Vitenyédszentpál) kapcsolja a szalonnai körtemplomot, a párkány pedig Karcsához, valamint néhány késő román templomhoz (23—24. kép). A védőszent és az annak életét bemutató falképek a johannitákkal, a 23. A szalonnai ref. templom alaprajza (Dénes György nyomán) 39 A törtvonalú, félköríves-csúcsíves párkány a karcsai körtemplom párkányához áll legközelebb. A gyémántmetszéses díszű párkányhoz hasonlóak találhatók Budajenőn, Egerben és Váraszón. — A lépcsős bélletű ablakokkal rokon megoldásnak tekinthetjük az ábrányi (Abram), volt premontrei prépostság templomának szentélyablakait. A templom építésének ideje a XIII. sz. első harmadára tehető. (Avram, A., Architectura romanica dín Crisana. Oradea 1969. 33—36. Fig. 22, 25.) 71