A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Hegyi András: Világválság után, világháború előtt

1935. május 21-én tárgyalták Halmi István vegyészmérnök, Zocskár András, cipészmester és Simonovics István kereskedősegéd ügyét. Halmi István aki Francia­országban szerzett diplomát, Szegedre hazatérve kommunista propagandát fejtett ki, egyrészt olyan módon, hogy egyetemi hallgatóknak előadást tartott, másrészt kommu­nista újságokat, röplapokat, folyóiratokat terjesztett. Zocskárral és Simonoviccsal sejtet alkottak, és céljaik között a kommunista mozgalom kiszélesítése, lap kiadása, Vörös Segély bélyegek terjesztése és a Tanácsköztársaság évfordulójának megünnep­lése szerepelt. A szegedi kommunisták internacionalizmusának szép példája volt, amikor felemelték tiltakozó szavukat az altonai törvényszék által halálra ítélt német kommu­nisták, Lütgens, Tesch, Wolf és Möller kivégzése ellen. Követelték nevezettek sza­badlábra helyezését, elítélték a fasiszta terrort, amely a munkások és értelmiségiek ezreit küldi halálba vagy internáló táborokba. A Gömbös időszak legnagyobb szervezkedésére Szegeden 1936-ban került sor Hajdók Béla vezetésével. Hajdók az ifjúsági csoporttal keresett érintkezést. A szim­patizálóknak több ízben tartott előadást a Szovjetunió nagy eredményeiről. Kirán­dulásokat is tettek, ilyenkor forradalmi dalokat énekeltek. A Komintern VII. kongresszusa után és a spanyol- és franciaországi események hatására a feladat — széles antifasiszta népfront megteremtése — mind világosabbá vált a szegedi munkásság leghaladottabb elemei előtt. A szegedi munkásság valóban nagy érdeklődéssel kísérte a spanyolországi és franciaországi eseményeket, mert azokat úgy fogta fel, mint a népfront erőpróbáját a fasizmussal szemben. Az volt a meggyőződésük, hogy ez a küzdelem a szocializmus és a fasizmus döntő előcsatározása. Megélénkült a politikai élet. A Népszava végre ismét nagy kelendőségnek örvendett. Titokban gyűjtéseket rendeztek a spanyol köztársaságiak részére, hatvan főnyi rendezői gárdát szerveztek a szélsőjobboldali támadások és a sztrájktörők ellen. A Kommunisták Magyarországi Pártjának az adott történelmi helyzetre alkal­mazott — bár kissé megkésett — helyes taktikája mindenesetre éveken át hatott a munkásosztályra és más dolgozó rétegekre. A három vezető párt mellett más pártok helyi szervezetei is működtek Szegeden az előbbinél jóval kisebb befolyást gyakorolva. A politikai pártokon kívül még kb. 260 kisebb-nagyobb egyesület is működött Szegeden. Gömbös kísérlete a totális fasiszta diktatúra megteremtésére új hangsúlyt adott a szélsőjobboldali szervezetek (MOVE, ÉME stb.) tevékenységének is. IV. Szegeden a harmincas évek első felében élénk politikai küzdelmek bontakoz­tak ki. 1932 derekára itt is érzékelhetővé vált a kormányzati rendszer súlyos válsága. A gazdasági krízis a társadalom minden rétegét, különösen pedig a dolgozó osztályo­kat igen nehéz helyzet elé állította. Ennek nyomán kiéleződtek a réteg- és osztály­ellentétek, nőtt az ellenzéki hangulat a városban is. A Gömbös-kormány megalakulása nem. váltott ki osztatlan örömet még a vá­ros uralkodó köreiben sem. A finánctőke egyes képviselői, főként a zsidó tőkések gyanakodva fogadták a közismerten antiszemita politikus hatalomra kerülését. Hasonlóan foglalt állást a középpolgárság, a liberális értelmiség és a hivatalnoki kar egy része is. A közismerten szocialista- és munkásellenes Gömböstől a munkás­tömegek is joggal tartottak. 425'

Next

/
Thumbnails
Contents