A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Balázs György: Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban (1925–1929)

mogatókkal szemben brutális volt. A kormány az új pártnak lap-engedélyt nem adott. Röpiratait állandóan elkobozták, kiadóit letartóztatták, bebörtönözték. A rendó'rség a pártot és vezetőit állandóan megfigyelés alatt tartotta. A BM. 3366/1926. VII. res. számú körlevél utasította a helyi hatóságokat, hogy bizalmasan állapítsák meg a vidéki szocialista vezetők nevét. 1926 január végén az MSZMP szervezéséért letartóztatták Gubuznai Géza, Hunya István, Pollányi Máté kubikosokat. Hunya István ellen a szeptember 6-i újabb letartóztatás után az ügyész vádat emelt, ,,... hogy a munkás- és földmunkásosztályt a birtokos és a tőkés osztályok elleni gyűlöletre izgatta. ...és két évi börtön büntetésre ítélték. A pert fel akarták használni az MSZMP ellen..., hogy a párt ellen is felléphessenek. Ez a terv azonban nem sikerült, mert a bírósági tárgyaláson Hunya István mindent magára vállalt."™ Az MSZMP-nek ez a fellendülése a kormány terrorját váltotta ki. Az 1926-os parlamenti választások után a Bethlen-kormány az MSZMP teljes megsemmisítésére lörekedett. Megkezdődött a párt vidéki szervezeteinek szétverése is. Az MSZMP ellen intézett támadás maga után vonta a földmunkások szervezetei ellen irányuló üldözéseket is. A kormány terrorintézkedései már 1926 első hónapjaiban elérte a megye földmunkás szervezeteit. Csongrád megye főispánja ez év februárjában azzal a kéréssel fordult a szegedi rendőr kerületi főkapitánysághoz, hogy a szentesi földmunkásmozgalom tevékenységének federítésére nyomozókat vezényeljen a városba. Ifj. Madarassy főispán kérésére a rendőrkerületi főkapitány Eperjessy Lajos detektívet és Gyólay László rendőrt a hónap végén átvezényelte Szentesre, hogy belügyminiszter 1926. évi 3361 VII. res. sz. rendelete értelmében bizalmas nyomozást folytassanak és annak eredményéről tegyenek jelentést. Még mielőtt a nyomozást lefolytató rendőrök Szentesre érkeztek volna a főkapitány közölte a főispánnal, hogy a nyomozó közegek minden tekintetben megbízhatóak, államrendészeti nyomozásokban járatosak és a szentesi lakosság előtt ismeretlenek, az eredményesség érdekében ezek a nyomozók csak a szentesi rendőrkapitányság vezetőjével fognak érintkezni, akitől a nyomozáshoz szükséges instrukciókat megkapják.

60 A földmunkások szervezetének felszámolására a hatóságok a nyomozás változatos formáját vették igénybe, de ennek ellenére az általuk várt eredményt nem tudták elérni, mert nem iskerült a földmunkásság szervezetét teljesen megsemmisíteni. Az üldözések viszont bebizonyították a földmunkások előtt, hogy csak szoros összefogással képesek jogaikat kiharcolni. A tiszántúli kubikosoknak jelentős szerepük volt az 1926—1927. évi aratósztrájkokban is. E mozgalmak irányítói az esetek többségében kubikos munkások voltak. A belügyminiszter 4595/1927. VII. res. 1927. május 11-én sürgős és bizalmas körrendeletében felhívta Csongrád megye főispánjának a figyelmét, hogy a szociáldemokrata és a Vági-párt veszélyes politikát folytat a földmunkások körében. A szociáldemokrata párt az év júliusában Hódmezővásárhelyen országos földmunkás gyűlést hirdet. A Vági-párt pedig azokon a helyeken szervezi az aratási sztrájkot, amelyeket a szociáldemokrata párt kihagyott, a megyében pl. Szentesen. ,,Apró röpcédulákat fognak készíteni, amelyeken majd ismertetik röviden az április hóban részben Németországban, részben Ausztriában megtartott agrár kommunista gyűlések határozatát, amelynek mindegyikén két magyar ember is részt vett: egy Garandics Lajos nevű hódmezővásárhelyi és egy Kovács Gergely nevű szentesi földműves agitátor."^ A belügyminiszter ellenintézkedésre hívta fel a főispán figyelmét. 59 Földmunkás és szegényparaszt... 755., 758., 768. 60 Bartha L.—Gecsényi L.—

Schneider M., I. m. 100. 61 CsMLSzF Csongrád vármegye főispánjának bizalmas iratai 29/1927. sz. 407