A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Balázs György: Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban (1925–1929)

A 4995/1927. VII. res. rendelet kibocsájtását követte a belügyminiszter 1927. július 18-án valamennyi alispánnak és rendőrkapitánynak szigorúan bizalmasan megküldött körlevele, amelyben a következőket olvashatjuk : ,,Minda szociáldemokrata párt, mind a Vági-párt megkezdte a vidéki agitációját az aratósztrájk kiprovokálása céljából. A Vági-párt működési területe Tiszafüred és tájéka, ezen a területen javarészt kubikosokat bíztak meg a szervezéssel.... A másik területen, amelyen felbukkantak... agitátorok: Bihar vármegye, ahol Berettyóújfaluban az aratósztrájkkal kapcsolatos kommunista irányú szervezkedés jelenségei mutatkoznak... Megállapítottuk, hogy Kornádi községben és annak környékén, főképpen a Sebes-Körös ármentesítő munkálatainál dolgozó kb. 1500 főnyi kubikos munkás... az aratósztrájkra való készülődésnek terjesztője."

62 Az aratósztrájk szervezése miatt Csongrádon, Szegeden és Szentesen az MSZMP több tagját a rendőrség letartóztatta. A belügyminiszter 1928. január 9-én kelt 3333/5/1928. VII. res. számú szigorúan bizalmas rendeletében ismét értesítette Csongrád megye alispánját és rendőrkapitányát, hogy a moszkvai és berlini kommunista központok irányításával a földmunkások körében szervezéshez látnak. A miniszteri rendelet szerint a KMP amely a Moszkvában székelő Magyar Club centrális vezetése alatt áll, a közelmúltban leszögezte, hogy az ipari munkásság bolsevizálása Magyarországon megnyugtató módon halad előre és most már a földműves néposztály szervezése van hátra. ,,Moszkva egészen különleges utasításokat adott ki e tárgyban, amelyek szerint... Minden rendelkezésre álló erővel át kell térni a falusi sejtek megszervezésére ...a megszervezés ideje a téli hónapok legyenek, amely időben a földmunkás helyhez van kötve. A szervezést csakis propaganda iskolát végzett és már gyakorlott emberekre szabad bízni... Agitációjuk területén ismerősöknek kell lenniök... Szól az utasítás azután arról is, hogy bele kell vinni a kubikosokat abba az ideológiába, hogy a magyar paraszt sokkal elnyomottabb a románnál. A magyar kubikos sorsával a kormány nem törődik, különben már megcsinálta volna a földreformot... a nagybirtok parlagon heverő rétje, kaszálója nem került megmunkálás alá. Ha ezek a területek a kubikosok kezére jutnának, a termelés meghozná a legszegényebb néposztály, a... kubikos mindennapi kenyerét." — Majd a rendelet így folytatódik — Az agitátorokat Berlinben képezik ki. Az agitátorképző központ egyik fő embere Thomas Rudolf, de valószínűleg magyar kommunista. ,,A legfelsőbb irányítást a hírhedt Alpári Gyula végzi..." A körrendelet értelmében, illetve állítása szerint: ,,A sejtszervező bizottság megbízást kapott Berlinen át Moszkvától, hogy a földmunkás mozgalom Magyarországon való megszervezése céljából küldjön ki Berlinbe arra való embereket, akik ott rendszeres kiképzésben részesüljenek a földmunkások (kubikosok) agitatív megdolgozására."^ A kubikosok a mezei munkásságnál forradalmibb szellemű, szervezettebb munkásréteg volt, éppen ezért hárult rájuk több ízben a földmunkás, aratósztrájkok, különböző paraszti megmozdulások irányítása, szervezése. A mozgalmi munkában is jártasabbak voltak, mint a többi földmunkások, hisz úgy belföldön, mint külföldön több felé megfordultak, s az ipari munkássághoz munkájuk révén szorosabb szállal fűződtek, az illegális politikai munkát tőlük elsajátították, ezért értettek jobban a mozgalmi tevékenységhez, mint a mezőgazdasági munkások. Ezekkel a sztrájkokkal is úgy mint az előzőekkel szemben a hatóságok brutálisan léptek fel. A különböző megmozdulások letörésére rendszeresen alkalmazták a gazdasági kényszert, a munkából való elbocsájtást. Erre példa a szegedi kongresszuson résztvevő földmunkások esete, ugyanis az 1928-as szegedi földmunkáskongresszuson részt vett földmunkásokat 62 Kiss L., I. m. Párttörténeti Közlemények, 1960. 4. sz. 124. 63 CsMLSZF Csongrád vármegye főispánjának bizalmas iratai 14/1928. sz. 408