A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Balázs György: Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban (1925–1929)
„1926-ban a földmunkásszövetségben az ellenzék megerősödött. Az endrődi és a szolnoki csoporton kívül igen erős volt az ellenzék... főleg a Viharsarokban." Az MSZMP 1925. évi sikeres szervezkedésének még jobb fellendítésére és egy országos bérmozgalom előkészítése érdekében Hunya István szerkesztésében 1926 júniusában két röplap jelent meg. „Az első röplapot 1926. június 8-án adták ki Nyílt levél a földmunkássághoz, a másodikat egy héttel később A magyar föld robotosaihoz címmel. A röplapokat az MSZMP finanszírozta és terjesztette." Az első röplap a földmunkásokhoz szólt és nehéz helyzetüket egyszerű szavakkal írta le. Bérharcok indítására szólították fel a kubikosokat az endrődi földmunkások. A másik röplap nemcsak a földmunkássághoz szólt, hanem az egész agrárproletariátushoz és a szegényparasztsághoz. Ez a röplap már félreérthetelenül kiállt a bérharc szükségessége mellett. A második röpirat az ipari munkásság és a szegényparasztság összefogásának eszméjét is hirdette. A mozgalom elsősorban gazdasági célokért indult, de világosan megmutakozott politikai jellege is a röpirat harmadik részében, amely a Szakszervezeti Tanácshoz, a Földmunkások Országos Szövetségéhez, a Szociáldemokrata Párthoz és a Magyar Szocialista Munkáspárthoz szólt. A röpirat végül azt a reményét fejezte ki, hogy a felsorolt szervek segítségére lesznek a szegényparasztok, földmunkások jogos harcának. A felhívásra egyedül az MSZMP válaszolt és az agrárproletárok harcának támogatására tett határozott ígéretet. Megállapítható, hogy a röpiratokat az MSZMP segítségével az egész országban terjesztették. A belügyminiszter rendeletére az ország különböző vidékein talált belőle a csendőrség 1—2 példányt. Csongrád megyében Csongrádon, Mindszenten, Szentesen kobozott el a röpiratokból a csendőrség és a rendőrség. 58 A kormány és a helyi hatóságok fellépése az MSZMP és a földmunkások szervezkedése ellen A hatóságok körében az MSZMP sikeres szervező munkája nagy riadalmat keltett. A Csongrád megyei hivatali elöljárók szinte az 1890-es nagy agrármozgalmakhoz hasonló megmozdulások rémét látták, s ezért minden erejüket latbavetve azon fáradoztak, hogy az MSZMP akcióit, tevékenységét vérbefojtsák. Az üldözések során elsősorban a megye kubikosaira nehezedett a legnagyobb nyomás, őket figyelték és zaklatták a legjobban, mivel a hatóságok nagyon jól tudták, hogy a KMP politikájának és a mozgalom szervezésének a kubikosok a legmegbízhatóbb elemei. „Az MSZMP legnagyobb aktivitását 1926-ban fejtette ki, eredményei is ebben az évben a legszembetűnőbbek... Az MSZMP vidéki tagságát az SZDP és a földmunkásszakszervezeteitől kapta... Ezek a csoportok szakmai oldalon a földmunkásszervezetekhez tartoztak továbbra is, de politikai szervezkedésüket az MSZMP keretén belül kívánták biztosítani. E munkában különösen a falusi kommunisták vittek kezdeményező szerepet, egymás után alakították meg az MSZMP helyi szerveit. A kommunista földmunkások és az MSZMP szoros kapcsolatát mutatta, hogy az 1925-ös szeptemberi kommunista letartóztatások alkalmával több kommunista — szervezetileg az MSZMPhez tartozó —földmunkást is letartóztattak. A berettyói mélyépítésen dolgozó kubikosokból 15 endrődi MSZMP tagot — illegális kommunistát — tartóztattak le." A Szociáldemokrata Párt látva az MSZMP vidéki térhódításait, frontális támadást intézett az új párt ellen. A hatósági terror az MSZMP-vel, valamint a pártot tá58 Szakács K., A kommunista párt agrárpolitikája 1920—1930. Bp. 1961. Kossuth 99., 101., 104. 406