A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Balázs György: Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban (1925–1929)

tag van munka nélkül és hajlandók lennének-e munkába állni. Szentesről azt jelentették vissza, hogy kb. 150—200 szövetkezeti tag van munka nélkül, akik megfelelő munkabérért hajlandóak lennének munkát vállalni.

49 Majd nem sokkal később a földmunkásszövetkezet országos központja értesítette szentesi szervezetét, hogy 150 munkanélküli kubikos részére Baranya megyében Mágocs-mekényesi útépítésnél tud munkát biztosítani napi 6 pengő 50 filléres keresettel, de részletes munkafeltételeket nem közölt. 50 Július 5-én pedig dr. Schandl Károly alelnök-vezérigazgató felhívására, arra kérték a szentesi szövetkezet igazgatóságát is, vezessen nyilvántartást a vezetésük alatt folyó munkálatoknál foglalkozó munkások átlagos napi keresetéről, valamint arról a jelentékenyebb munkálatoknál kifizetett napi-keresetről, ahol szövetkezeti munkások dolgoznak és kérték tegyenek jelentést a munkanélküliség állásáról. A szentesi szövetkezet igazgatósága a felhívásra július 11-én a következő jelentést küldte: „A munkanélküliek száma 400 fő... a szövetkezetnek munkája nincs. A tagok különböző helyeken dolgoznak, s keresetük a következő: 1. Gyökénkúton csatorna készítésnél napi 7—7,80 P. 2. Süttőn (Esztergom megye) útépítésnél 8 P.—8 P. 50 fillér 3. Karcagon gátemelési munkán napi 4,50-5,20 P. 4. Mezőgazdasági munkában arat ásnál-cséplésnél napi 35 kg búza és élelmezés" — a földmunkások napi bére.

51 Az egyre veszélyesebben közelgő gazdasági vihart már nem lehetett semmilyen módon feltartóztatni, jelei erősen megmutatkoztak, a munkaalkalma száma gyors ütemben csökkent és vele párhuzamosan a helyzet rosszabbodott. Ezekben az ínséges években a Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete a szokásos módszerek alkalmazásához nyúlt ismét, azt a látszatot keltve, hogy a segélyekkel, szociális akciókkal enyhít a földmunkásság nyomorán. E célból 1929. március 13-án a szövetkezet országos igazgatósága értesítette a szentesi szövetkezetet, hogy hat földmunkás-gyereket, 4—13 éves korig fiút, leányt egyaránt a Balatonon akar nyaraltatni. A szentesi igazgatóságtól azt kérték, hogy a nyaraltatásra kiszemelt gyermekeket valamelyik helybeli orvossal vizsgáltassák meg, és a névjegyzéket a szülők neveinek és lakhelyének feltüntetésével március hó végéig a központnak szíveskedjenek felküldeni.

52 Meg kell mondani, ez a nyaraltatási akció is olyan eredménnyel járt, mint az 1925. évi külföldi nyaraltatás. A világgazdasági válság küszöbére a kubikosok helyzete már katasztrofális lett, még elképzelni sem lehetett a kubikos gyermekek Balaton melletti nyaralását, örültek a földmunkáscsaládok, ha szűkösen megvolt a mindennapi betevő falat, nemhogy gyermekeik nyaraltatására mertek volna gondolni. Egy másik akciót is elrendelt a földmunkásszövetkezet országos központja. Ebből kifolyólag szeptember 5-én értesítette szentesi szervezetét, hogy a rászoruló tagok gyermekeinek iskolába járatását a tankönyv-beszerzési segélyen kívül, cipő javítási és vásárlási akcióval is elő akarja segíteni. A földmunkásszövetkezet osztályának vezetője arra kérte a szentesi szövetkezet vezetőit, hogy szemeljenek ki a városban egy cipészmestert, akinek a munkavállaló szövetkezetbe be kell lépni és nála fogják majd a szövetkezeti tagok gyermekeinek lábbelijét javíttatni. A földmunkásszövetkezeti osztály szeptember 28-i leiratából viszont kitűnik, hogy ennek az akciónak a lebonyolítására csak minimális összeg állt a rendelkezésre, 49 CsMLSzF SzFVSzI 27/1929. sz. 50 CsMLSzF SzFVSzI 19/1929. sz. 51 CsMLSzF SzFVSzI 30/1929. sz. 52 CsMLSzF SzFVSzI 22/1929. sz. 402