A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Balázs György: Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban (1925–1929)

és csak olyan szövetkezeti tagokon tudtak segíteni, akik nagyon rá voltak szorulva. Ennek ellenére a kikötés még az volt, hogy olyan tagokat kell előnyben részesíteni a rászorulók közül, akik az üzletrészüket teljesen befizették. Kivételt csak hadiárvákkal és hadirokkantak gyermekivel tettek. Dr. Panyik Demeter a szentesi földművesszövetkezet elnöke október 8-án közölte a földmunkásszövetkezet osztályával ,,...olyan tagok, akik üzletrészüket befizették volna, nincsenek. Ezért kérünk bizonyos összeget részükre rendelkezésre bocsátani, hogy abból valóban a rászorulókat segíthessük.,"

53 A szövetkezet központi vezérkara ahhoz, hogy valakit megsegítsen, kikötötte az üzletrész teljes kifizetését, holott a vezetőknek tudniok kellett, hogy ezek az emberek anyagi helyzetüknél fogva erre képtelenek. Az ilyen segélyakciókat a kubikosok gúnyosan joggal nevezték „szociális olajcseppeknek." Dr. Panyiknak az október 8-i felirata jól tükrözi, hogy a nagy gazdasági világválság kirobbanásakor a szentesi földmunkásszövetkezeti tagok körében már olyan nagy volt a nincstelenség, hogy képtelenek voltak az üzletrészüket kifizetni, a munkanélküliség fizetésképtelenné tette őket. Még ebben a hónapban a szövetkezet központja tankönyvsegély címén 200 pengőt utalt át a szentesi szövetkezetnek, de ez az összeg nem bizonyult elegendőnek és Szentes még 294 pengőt kért, amit a földmunkásszövetkezeti osztály már nem tudott teljesíteni, mert az ország többi földmunkásszövetkezete is hasonló igénnyel fordult az osztályhoz.

54 Ezekkel a segítségnyújtásokkal a földmunkások bizony nem sokra mentek, ezek nem sokat segítettek tengeri bajaikon. A földmunkásszövetkezet vezetőinek politikai állásfoglalására vall, hogy a bajok okát, a földmunkásság nyomorát csak az igazságtalan trianoni békekötésben látták. Úgy vélték ha az ország határait visszaállítják, abban az esetben Magyarországon több lesz a munkaalkalom, ezáltal a munkások keresete is növekedni fog és megszűnik a munkásság nélkülözése. Ezt a felfogást igyekeztek a földmunkásság körében is terjeszteni, s ennek az eszmének próbáltak híveket szerezni. Az Országos Központi Hitelszövetkezet Földmunkásszövetkezeti Osztálya 1929. május 31-én keltezett leiratában felhívta a szentesi földmunkásszövetkezet figyelmét, hogy ,,...a Revíziós Liga mozgalmat indított az iránt, hogy Magyarország régi határait a békeszerződésnek békés úton való megváltoztatásával állítsák vissza és ezzel tegyék lehetővé az európai nagyhatalmak, hogy Magyarország ezeréves történelmi hivatását továbbra is betölthesse és lakosságának megélhetését... annak gazdasági és kulturális jólétét biztosítsa. Minthogy a magyar munkásnépnek létérdeke, hogy az ország régi határai visszaállítassanak és ezzel úgy a mezőgazdasági, mint földmunkásnépünk a régi kereseti lehetőségeket visszakaphassa, tisztességes megélhetését és boldogulását végre biztosíthassa..." A leirathoz mellékelt ívet a szentesi kubikosok közül mindössze csak 141-en írták alá.

55 A földmunkásszövetkezet vezetőinek utópikus elképzelésük volt, amikor úgy vélték, hogy az európai volt antant nagyhatalmak hozzásegítik Magyarországot a háború előtti határainak a visszaállításához. Ezek az urak először is nem vették figyelembe, hogy a volt kisantant országainak uralkodó osztálya az ilyen területrendezést nem hagyná csak annyiban, minden eszközzel igyekezne a trianoni békekötés által Magyarország területéből kapott részt megtartani. Továbbá azt is számításon kívül hagyták, hogy ezek az országok az első világháborúban fegyveres szövetségesei voltak az antant nagyhatalmaknak, azoknak a hatalmaknak, amelyek a háború után Európa sorsát irányították, ennélfogva mint győztes hatalmak és egykori szövetségesek közelebb álltak ezeknek az országnak vezető politikusai a nagyhamak vezető politikai köreihez. Nem utolsó sorban arra sem gondoltak, hogy az eu53 CsMLSzF SzFVSzI 39/1929. sz. 54 CsMLSZF SzFVSzI 2542/1929. sz. 55 CsMLSzF SzFVSzI 34/1929. sz. 26* 403