A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Balázs György: Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban (1925–1929)

nem voltak hajlandók ilyen alacsony bérért dolgozni, azokat a legnyugtalanabb elemeknek minősítette, akiket a legkönnyebben lehet majd bujtogatni. Ezek a bujtogatok pedig nem mások voltak, mint a párt agitárorai, akik igyekeztek felvilágosítani főleg a politikai életben tájékozatlanabb földmunkásokat a nyomor okairól, a valóságos helyzetről, amiért az alispán elmarasztalta őket. A földmunkások vállalkozó szövetkezetén keresztül az egyes cégek, armentesítő társulatok az 1929-es évben még kínáltak kisebb jellegű néhány napos munkaalkalmakat. Például a Körös-Tisza-Marosi Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat 1929. március 26-án értesítette a szentesi földmunkásszövetkezetet, hogy Szentes határában (Ecser határrészben) a már évekkel azelőtt megkezdett paplaposi csatorna építésének befejezéséhez tartozó munkálatot szándékozik a társulat folyó év április hónap első napjaiban megindítani. A munkálat során 1060 m

3 földet kell megmozgatni, s ezen a munkán 25—30 kubikos körülbelül 8 napra munkához juthat.

44 Ugyanez az armentesítő társulat május 9-én Szentes határában töltéserősítési munkálatokhoz keresett 25—30 kordélyost, akik 70—80 napig dolgozhattak.

45 Az Alsó-Szabolcsi Tiszai Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat csatorna és töltésemelési munkálatokhoz keresett 200—250 kubikost 1929 szeptemberében. A társulat egy köbméter föld megmozgatásáért 60 fillért—1 pengőt fizetett.

46 Ezek az armentesítő társulatok amint azt az Alsó-Szabolcsi Armentesítő Társulat esetében látjuk olyan alacsony munkabért fizettek, hogy a kubikosoknak nem volt kifizetődő e munkákat elvállalni, pláne ha hozzászámítjuk a levonandó szövetkezeti járulékot is, az esetben nem keresték meg a ruha és a szerszám-kopás árát sem. Az természetes a kubikosok is érdeklődtek olyan munkák iránt ahol úgy vélték, hogy számításaiknak megfelelően keresni tudnak. Például a szentesi kubikosok 1929 áprilisában a Körös-Tisza-Marosi Armentesítő és Belvízszabályozó Társulatnál tudakozódtak a Békésszentandrás határában a Hármas-Körösi zsilip mellett építendő új szivattyútelep földmunkálatai után, ahol 7800 m

3 föld kitermelése várt a kubikosokra. A társulat illetékes szakaszfőmérnöke közölte a szentesi földmunkásszövetkezettel, ha a miniszteri hóváhagyás megérkezik a munkához hozzákezdenek, s házi kezelésbe fogják végeztetni körülbelül 60 kubikossal, de erre a munkára a környékbeli földmunkások számítanak.

47 Hasonló módon jártak a szentesi kubikosok a Békésen székelő Hosszúfoki Armentesítő Társulat által indított töltéserősítési munkáknál is. Ezt a munkát meg azért nem vállalhatták el, mert a környéken igen sok kubikos élt, akik helyzeti előnyüknél fogva alacsonyabb áron fogták fel a munkát, ami rájuk nézve így is kifizetődő volt.

48 Az említett két munkát a szentesi kubikosok bizonyára szolidaritásból sem vállalták el, tudták, hogy az elsőbbség az ott élő munkanélküli földmunkásokat illeti meg, mivel a kenyérkeresetre azok épp úgy rá vannak szorulva mint ők. A fokozódó munkanélküliség a Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete Országos központjának vezetőit is egyre jobban kezdte foglalkoztatni, attól tartottak, hogy a kibontakozóban levő gazdasági válság által keletkezett nyomor a földmunkásság körében esetleg forrongáshoz fog vezetni. A szövetkezet vidéki hálózatában ellenőriztették a munkanélküliek számát, hogy képet kapjanak a munkanélküliségről. 1929. június 20-án kelt leiratában dr. Steuer György arra kérte a szentesi szövetkezet igazgatóságát, jelentse hány szövetkezeti 44 CsMLSzF SzFVSzI 9/1929. sz. 45 CsMLSzF Körös-Tisza-Marosi Armentesítő Társulat iratai 752/1929. sz. 46 CsMLSzF SzFVSzI 2261/1929. sz. 47 CsMLSzF SzFVSzI 16/1929. sz. 48 CsMLSzF SzFVSzI 31/1929. sz. 26 A Móra F. Múzeum Évk. I. 401