A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Balázs György: Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban (1925–1929)

már annyira el vannak adósodva, hogy hitelképességük teljesen kimerült, ... nagy az elkeseredés a munkások között, hogy ha rövid időn belül keresethez nem jutnak, az elkeseredett, a még tisztességes jó magyar hazafi és a kommunista eszméktől mentes munkások közé ha valami kommunista agitátor férkőzne, úgy azokat a nagy elkeseredésükben könnyen megmételyezhetné és akkor igen komoly kirobbanástól lehet tartani. "

40 Csergő Károly alispán pedig a feszültté váló helyzet miatt 1929. május 1-én bizalmas feliratot intézett a belügy és a földművelésügyi miniszterhez, melyben tájékoztatta őket, hogy a megye városaiban főként Szentesen és Csongrádon a munkanélküliség oly mérvet öltött, hogy a nyugalmat ezekben a városokban alig lehet fenntartani. ,,A nyomor miatt oly elégedetlenség és gyűlölködés harapódzik el a nép között, ami igen könnyen kirobbanásokra vezethet. A munkanélküliség és a nyomor a munkások kész prédája a lelkiismeretlen bújtogatóknak és kommunista agitácinak. Ezen a rendkívüli és kormányzati szempontból is veszélyes helyzeten egycsapásra segítene, ha a munkások nagy részét el tudnák helyezni." A munkások elhelyezését az alispán azért sürgette, mert a mezőgazdaságban a földmunkásokat még nem lehetett alkalmazni, a hosszú kemény tél után azonban mindenüket feléltek, semmi tartalékuk nem volt, ezért a helyzetük napról-napra nyomasztóbbá vált. Csergő arra kérte a földművelésügyi minisztert, hogy a helyi ármentesítő társulatoknál a függőben levő csatorna-építési és töltéserősítési munkák folytatását haladéktalanul rendelje el, mert ott a kubikosok nagy tömegét egyszerre lehet munkába állítani. Végül pedig a miniszter tudtára adta, hogy a megye városaiban, falvaiban olyan közmunkák megindítására kilátás nincs, amely az általános munkanélküliséget részben is enyhítené, erre azért nincs lehetőség, mert a megye városainak, községeinek pénzügyi helyzete ezt nem teszi lehetővé.

41 A megye hatóságainak jelentései hitelesen megvilágítják, hogy Csongrád megyében a földmunkások, kubikosok életkörülményei — mintegy jelezve a feltartóztathatatlanul közeledő válságot — egyre mélyebbre kezdett süllyedni. A Földművelésügyi Minisztériumnak ebben a súlyos helyzetben jól jött, kapott is az alkalmon és értesítette a megye főispánját, hogy a francia földművelésügyi minisztérium munkásügyi osztályának megbízottja magyar gazdasági cselédeket, mezőgazdasági idénymunkásokat akar szerződtetni. A földművelésügyi miniszteri tanácsos arra kérte a főispánt, hogy közölje vannak-e Csongrád megyében olyan munkanélküli időszaki munkások, akik a hazai gazdasági érdekek veszélyeztetése nélkül Franciaországba kibocsáthatók volnának. A minisztériumi leiratra a főispán a következőket közölte : Csongrád vármegyében a földmunkásoknak egy speciális típusa a kubikos nép kenyérhez juttatása képezi a legnagyobb gondot. Nem a gazdasági munkásokkal, hanem a különleges szaktudással és gyakorlattal bíró kubikosokkal van baj, akik az ő speciális foglalkozásuk mellett egyáltalán nem szeretnek gazdasági munkára vállalkozni és az aratási munkát kivéve időszaki gazdasági munkára sem vállalkoznak szívesen és a megye területén különösen az időszaki munkások kategóriájából akadnának jelentkezők. A főispán a földművelésügyi miniszterhez felterjesztett szigorúan bizalmas jelentésben egyben jelezte: Csongrád vármegyében — mivel az ármentesítő társulatok sem képesek alkalmazni a kubikosokat — 1929-re 15 000 megyebeli munkás várható, hogy munkanélkülivé válik, és arra kérte a minisztert, hogy nyújtson segítséget a munkanélküliség felszámolására, ellenkező esetben könnyen súlyos veszedelem 40 Uo. 41 Bartha L.—Gecsényi L.—

Schneider M., I. m. 107. 399