A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Balázs György: Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban (1925–1929)

csatornaépítési munkára. Közben a község elöljárósága táviratilag még 40 kubikost kért.

31 Az előzők során már említettük, hogy az OKH munkán a kubikosok nem kerestek úgy mint a szabad vállalkozáson alapuló munkán, ezért vonakodtak azt sok esetben elfogadni. Például a Kelet-Nyirvíz Lecsapoló Társulat (Nyírbátor) arra kérte az OHK Földmunkásszövetkezeti Osztályát, hogy hajlandó e kubikosokat foglalkoztatni az alábbi feltételek mellett: „Nem gyepvasérces és nem túl dücskös földkihányásért köbméterenként 54 fillért, gyepvasérces, túl fás ároknál köbméterenként 64 fillért fizet, természetben lakást és fűtőanyagot biztosít. Az utazást a társulat megtéríti, ha a munkás a munka befejeztéig munkában marad. Hetenként előleg fizetés. Két hetenként elszámolás. A munkást terheli a munkabiztosítási járulék fele, nyugtabélyeg és adók. — Minden kereseti kimutatásnál 10% a munka befejeztéig mint óvadék visszatartatik."

32 A fenti ajánlat hitelesen alátámasztja, hogy az ilyen munkafeltételek és kereseti lehetőségek mellett nem volt kifizetődő' elvállalni az ilyen munkákat, mivel a kubikos nem tudott rajta úgy keresni, hogy ő a munkahelyen a keresetből kijöjjön és még a családnak is jusson belőle. A szentesi lőtér építésére 1928 áprilisa és szeptembere között került sor. Ennél az építkezésnél a földmunkán 38 kubikos dolgozott, akik e néhány hónap alatt együttesen 1626 pengő 65 fillért kerestek, a 137 napon az egy főre eső kereset 42 pengő 70 fillér, így egy kubikos napi jövedelme 3 pengő és 30 fillér volt.

33 Az otthoni munkaalkalom megszerzése lényegesen jobb volt a kubikosra nézve mint a vidéki munka, mert nem kellett távol a családjától élni, két konyhára keresni. így a földmunkásszövetkezet által ajánlott munka is a levonások ellenére kifizetődőbb volt. A gazdasági válság előszele ebben az időben, hogy már mennyire kezdte éreztetni hatását arra bizonyíték a Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete Osztályának szeptember 6-i felhívása, melyben figyelmeztette a szentesi földmunkásszövetkezetet arra, hogy ezután nem sok jelentékenyebb munka megindítása remélhető, igyekezzék most minél több munkanélküli tagját alkalmazni.

34 Egy korábbi felhívásban pedig arra figyelmeztette a földmunkásszövetkezeti osztály szentesi szervezetét, hogy a felkínált munkát igyekezzenek igénybe venni, mert országosan aránylag sajnos kevés közmunka indul meg, ezért nem nagyon lehet válogatni, „...a felkínált munkát, ha csak némileg is tisztességes keresetet nyújt, minden körülmények között el kell fogadni".

35 — hangzott a vészjósló felhívás. A földmunkásszövetkezet országos központjának ez a két figyelmeztető leirata félreérthetetlenül jelezte, hogy az elkövetkezendő esztendőkben milyen nehéz sors vár a földmunkásságra. A földmunkásszövetkezethez nemcsak kubikosok, hanem kordélyosok is tartoztak, akiknek munkája szorosan összefüggött a kubikmunkával. A közelgő katasztrófa őket is egyre jobban fenyegette, ők is ki voltak téve a munkanélküliségnek. Balogh Ferenc kordélyos 1928. november 11-én írott levele is ezt bizonyítja, amikor így ír: ,,Tisztelt Berényi Úr! [Berényi a szentesi szövetkezet könyvelője volt.] Kérem legyen olyan szives hogyha... lenne valahol az ország területén kordés földmunka értesíteni engem. Itt vagyok Gyula mellett a Fehér-Körösön, de csak pár heti munka van és nagyon nagy szükségünk volna egy jó ... munkára. Nagyon kérem Berényi Urat szerezzen nekünk munkát vagy 20 lóra, de ha kevesebb lesz az se lesz baj..."

36 Ezek a földmunkások annyiból is nehezebb helyzetben voltak a kubikosoknál, hogy nemcsak a maguk és családjuk eltartásáról kellett gondoskodni, hanem a lovaik takarmányozá31 CsMLSzF Szentes város polgármesterének iratai 48/1928. sz. 32 CsMLSzF SzFVSzI 62/1928. sz. 33 CsMLSzF SzFVSzI 70/1928. sz. 34 CsMLSzF SzFVSzI 52/1928. sz. 35 Uo. 36 CsMLSzF SzFVSzI iktatlan irata 397