A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Balázs György: Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban (1925–1929)

a kubikosság tisztességesebb keresethez jutna és jobban biztosítani tudná a megélhetését. ,,A magyar földmunkás-nép legnyomorúságosabb helyzetben él" — hangzik a panasz — ,,Magunkat és féltve őrzött gyermekeinket a legszükségesebb ruhával nem tudjuk ellátni. — A munkanélküliség nagy. — A gazdasági és szociális nyomor káros következményei feltar tózhatatlanok." Végül arra kérték az alispánt, hogy intézzen feliratot a földművelédésügyi miniszterhez helyzetük javítása érdekében.

21 Az OKH Földmunkás Vállalkozó Szövetkezetének Osztálya 1928. március 26-án ismét felterjesztést intézett Mayer János földművelésügyi miniszterhez, amelyben a következők állottak: ,,A földmunkások vállalkozó szövetkezeteinek tagjai ... a legkétségbeejtőbb helyzetben vannak. Az 1927. évben nem tudtak megfelelő munkaalkalomhozjutni, hogy magukat a téli hónapokra a szükséges élelemmel és tüzelőanyaggal ellátni és magukat valamikép is felruházni tudták volna. Az a csekély készlet is, melylyel rendelkeztek már rég elfogyott. Felemésztette a ... hosszúra nyúló tél. A tavaszi földmunkák pedig még nem indultak meg és félő, hogy egyhamar nem is fognak oly mértékben megindulni, hogy a hosszú tél alatt kiéhezett és eladósodott munkásnépünk megfelelő keresethez jusson. A földmunkásszövetkezetnek ezidőszerint nincsenek olyan földmunkálatai, melynek kora tavaszkor leendő beindításával, illetőleg folytatásával nagyobb számú földmunkást foglalkoztatni tudnánk." Steuer a továbbiakban felsorol néhány meginduló földmunkát, ahol a kubikosok keresethez juthatnának, de keserűen állapítja meg, hogy ezek a munkák magánvállalkozók kezébe kerülnek mint pl. gróf Teleki János és társai kezébe, akik a kubikosokat mindjobban igyekeztek kizsákmányolni. Végül Steuer arra kérte a minisztert, hogy ,,...a tiszavidéki munkásnép körében uralkodó nagy munkanélküliség, éhínség megszüntetése..." érdekében a legsürgősebb intézkedést tegye meg.

22 Ezek a feliratok önmagukért beszélnek és hitelesen tárják fel azt az embertelen helyzetet, amiben ezek az emberek vergődtek még a húszas évek vége felé is. A gazdasági válság előszeleként 1928-ban a munkaalkalmak mindjobban csökkentek. A munkaadók kedvük szerint válogathattak a kubikosokban ami azt jelentette, hogy számukra a legkedvezőbb ajánlatot fogadták el. Ezt teszik szóvá a szentesi kubikosok 1928 januárjában az OKH-nak írott levelükben. Munkába való elhelyezkedés tekintetében ezek az emberek minden lehetőt megpróbáltak, de vállalkozásaik nem sikerültek. A kecskeméti kisvasútépítkezéshez is adtak be pályázatot, abban a reményben, ha azt szakmérnökkel átdolgoztatják az esetben az ajánlatot el fogják fogadni. Sajnos a legközepesebb ajánlat mellett sem volt hajlandó a vasútépítés vezetősége őket alkalmazni. A kiadás viszont meg volt amire már fedezetet nem tudtak biztosítani, így kénytelenek voltak az országos központhoz fordulni anyagi segítségért, hogy a munkát megtekintő kubikosok haza tudjanak utazni és a mérnöknek a munkadíját ki tudják fizetni.

23 A gazdasági helyzet rosszabbodását mutatja az a tény is, amikor Csongrád város 1928. január 31-én megtartott képviselőtestületi rendes közgyűlésén a városi tanács előterjesztette, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter által a békés-megyei árvízkárosultak részére segélyként Csongrád vármegye terhére megállapított 250 000 000 koronából Csongrád városra eső 41 000 000 koronát — 3280 pengőt — ingyenes népkonyha felállításának anyagi fedezésére engedélyezte.

24 A nagy gazdasági világválság jelei ebben a tiszántúli kubikos városban már ekkor erősen érződtek. A munkanélkül levő földmunkások létfenntartásának megsegítésére a város kénytelen volt 21 CsMLSzF SzFVSzI 31/1928. sz. 22 CsMLSzF CsmFÁI 173/1928. sz. 23 CsMLSzF SzFVSzI szám nélkül. 24 CsMLSzF CsVPI 1779/1928. sz. 394