A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Balázs György: Földmunkások, kubikusok helyzete és mozgalmai Csongrádban (1925–1929)

egy ingyenes népkonyha felállítását szorgalmazni. A Körös-Tisza-Marosi Ármentesító' és Belvízszabályozó társulat 1928. április 30-án kelt átiratában meg arról informálta a megye főispánját, hogy a társulat által tervbe vett csatornák bővítése és mélyítése befejeződésükhöz közelednek, s így a munkaalkalom, amelyet a társulat a kubikosoknak még nyújthatna a minimumra zsugorodott. Az ármentesítő társulat elnöke arról is értesítette a megye első vezető tisztviselőjét, hogy a belvízművek átalakítása már befejezettnek mondható munkálatain kívül szükség volna még az árvédelmi töltések 1919. évi árvízmagasság követelményei szerint való felmagasítása és megerősítése is. Az említett munkát a társulat nem tudta megkezdeni, mert az állam anyagilag nem támogatta. Erről így ír a társulat elnöke: ,,Sajnálattal tapasztaljuk ugyanis, hogy amíg a múltban a mindenkori kormányok az ár mentesítések ügyét a leghathatósabb támogatásban részesítették, addig ma nemcsak azok a kisebb kedvezmények vonatnak el tőlünk, amelyeket a múltban élveztek, ... hanem azok a törvénybe biztosított nagyobb bevételek is, mint az adóvisszatérítés, amelyek hiánya működésüket ... teljesen megbénítják."

25 Az ármentesítő társulat elnökének átirata teljesen rámutat a kormány földmunkásellenes gazdaságpolitikájára. Hisz azt a szervet nem támogatta kellően anyagilag, amelyik a kubikosoknak a legtöbb munkát tudta volna biztosítani. A kubikosok állandó jellegű munkanélküliségének ez egyik fő okozója volt. A gazdasági helyzet a húszas évek végén egyre kilátástalanabbá kezdett válni. Csongrád megye főispánja, Farkas Béla 1928. május 7-i feliratában bizalmasan tájékoztatta a földművelődésügyi minisztert a megye súlyos közgazdasági és szociális helyzetéről, ahol különös gondot okozott a földmunkás nép, a kubikosok kenyérhez juttatása, amely egyre nehezebb feladat elé állította a megye illetékes hatóságait. A főispán komoran ecsetelte e társadalmi réteg gazdasági helyzetét, számukra munkaalkalmak megteremtését szinte égetően fontosnak tartotta. A megye első vezető embere úgy nyilatkozott, hogy az általa felvetett kérdés rendezése mind az állami közrend, mind pedig politikai szempontból nagyfontosságú. Felhívta a miniszter figyelmét, hogy ebből a vármegyéből indult ki az 1890-es évek híres alföldi agrárszocialista mozgalma és Mindszenten választottak először az országban 1905-ben Mezőfy Vilmos személyében szocialista országgyűlési képviselőt. A főispán szerint mindenképpen meg kell akadályozni a legnagyobb áldozatok árán is, hogy a munkásnép soraiban a szocialista izgatások termő talajra találhassanak és azok ismét a közrend és köznyugalom ellenségeivé váljanak. ,,Ennek egyedüli, de biztos lehetősége a megfelelő munkaalkalom nyújtása ...a munkásság ... becsületes keresethez juttatása, amellyel a szélsőséges irányoktól ... munkásnépet meg lehetne most nyerni a nemzeti konszolidáció és a hazafias törekvések szolgálatának."^ A főspán persze nem vette számításba, hogy a szocialista eszmét a kubikosok többsége már magáénak vallotta, s ez nemcsak éles politikai látást adott zömüknek, hanem harcos kiállást is a kommunizmus ügye mellett, így következésképpen azt is figyelmen kívül hagyta, hogy éppen ezért ezeket az embereket semmilyen módon nem lehet a Horthy-rendszer számára megnyerni. Már sokkal nagyobb volt bennük a gyűlölet elnyomóik iránt, mintsemhogy elveiket feladva megbéküljenek az Őket nyomorba taszító rezsimmel. A magyar uralkodó osztály csak átmenetileg volt képes jobb gazdasági viszonyt teremteni, mert a feltartóztathatatlanul közeledő világgazdasági válság ezt az átmeneti stabilizációt romba döntötte, és ez még nagyobb nyomort teremtett a kubikosság körében is. 25 CsMLSzF Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat Iratai 1181/1928. sz. 26 CsMLSzF CsmFÁI 304/1928. sz. 395