A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Dóka Klára: A Szegedi Királyi Biztosság (1879–1884)

vatalnok réteg itt munkát találjon. A jelentés megfogalmazásakor a város pénzügyi helyzete rendkívül rossz volt. Az eredeti tervek szerint a város építésére felvett kölcsön kamatát 1884. jan. 1-től kellett volna fizetni, de ezt egy évvel előbbre hozták. 1881-ben ismét kisebb árvíz volt, ami nagyon megnehezítette az építési munkát. A Vár kisajátításáért a katonaság a tervezettnél magasabb összeget követelt. A királyi biztos kérte, hogy térjenek vissza a 1884. jan. 1-i kamatfizetéshez. A közművek építéséhez adjanak újabb 500 000 Ft-t, mivel azokat a város jövedelméből, és az eredetileg megszavazott összegből nem tudják felépíteni. A királyi biztos véleménye szerint feltétlenül fontos, hogy a Tisza-szabályozás elvi kérdéseit minél előbb tisztázzák. Szeged környékét még mindig fenyegette a víz, és a szabályozás hibái miatt nem lehetett újabb költségei- kel terhelni a elpusztult várost. A királyi biztos beszámolt az építkező lakosság problémáiról is. A gazdagabbak kőből vagy téglából nagyobb házakat építettek, és az ő érdekük csak az, hogy a város általános fejlődése biztosítva legyen. Véleménye szerint a szegényebb lakosok a város külső negyedeiben soha nem lesznek abban a helyzetben, hogy akár állami kölcsönnel az előírásoknak megfelelő házakat építsenek. Az új utcahálózat kialakításával az alcsonyabban fekvő, korábban félreeső telkek is a főutak mellé kerültek. Itt a telkek most beépítetlenül maradtak, vagy tulajdonosaik ideiglenes fabódékat emeltek. Az előírt 8,22 m-es alapozási magasságot csökkenteni kellett, legalább 6 méterig. A biztos kérte, hogy a nincstelen lakosoknak, a mélyebb telkeken adjanak ingyen téglát, hogy a házak megfelelő alapját és lábazatát elkészíthessék. Ehhez az építőanyaghoz a fedezetet a szükséglakások béréből, az adományokból képzett tartalékalapból és állami támogatásból vegyék.

60 A miniszterelnök teljesítette a királyi biztos kéréseit a segélyek, kölcsön és a kamatfizetés területén. Az 1879:20. te. értelmében a Szegedi Királyi Biztosság 1880. ápr. 30-ig működött volna. Az 1880:15. te. a következő év ápr. 30-ig, az 1881:29. te. ismét egy évig, az 1882:5. te. 1883. decemberig hosszabbította meg működési idejét. A biztosi tanács többször átalakult. 1880. febr. 25-én Bakay Nándor lemondott, helyébe Pillich Kálmán került. 1880. máj. 10-én Tallián Béla helyett Rónay Jenő Torontál megyei szolgabírót nevezték ki. A feladatok csökkenésével 1880. szept. 1-én a tanács tagjainak létszámát 5-re csökkentették. A régi tagok közül Jankóvich Miklós, Végh Aurél, Dobó Miklós, Pálfy Ferenc, dr. Rosenberg Izsó maradt a tanácsban.

61 1881. júl. 1-én felmentették Végh Aurélt és Dobó Miklóst is. 1883. jún. 30-ig már csak 3 tagja maradt a biztosi tanácsnak. Tisza Lajos hivatalának megszűnése után, a még folyamatban levő munkák befejezése érdekében, miniszteri kirendeltséget hoztak létre, amelynek vezetője Lechner Lajos volt. A kirendeltség elsősorban a rakpart építésével, a Szeged határában épülő Fehér-tó — Maty-ér csatorna felülvizsgálatával foglalkozott. Ennek befejezése után, 1884. szept. 18-án Lechner kérte felmentését.

62 * A Királyi Biztosság működése idején 32 909 192 Ft-t fordítottak az újjáépítésre. Ebből az állam fedezte a Tiszahíd (1 825 255 Ft)] a rakpart (2 484 673), az új-szegedi part és kisajátítás (1 086 500), a szegedi körtöltés, (1 040 000), a sövényházi töltés (278 000) költségeit. A minisztériumok építették a laktanyát, (567 000), a pénzügyigazgatóság (290 000), a posta (153 000), a törvényszék (150 800), a fogház (699 699) és a sóraktár (57 0ЭЭ) épületeit. A Királyi Biztosság kivitelezésében, Szeged terhére 80 uo. 1881—

IV—232. 213, 61 OL К 575. 1880—1—285, 1880—

IV—295. 62 OL К 153. 1664. sz. .384