A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Szenti Tibor: Kerekólak Csongrád megyében és a Vásárhelyi pusztán
2. A kör alakú alaprajz ó'si örökség. Olasz Imrének és fiának, Bálintnak, adatközlőinknek szavai 13 , szerint a múlt századi kopáncsi nádaratók szükségkunyhót úgy építettek maguknak, hogy lekuporodtak a földre és maguk körül — tehát körbefordulva — kiszedték a földet. Az egyik legősibb és legprimitívebb ideiglenes szállás a kunyhó építése az emberi test hengeres, tehát kör alaprajzú idomához igazodott és ezt mindvégig megtartotta. 3. A szögletes épületeket jobban támadja a szél, míg a kerekólak faláról lesiklik. A kerekólak mindig jóval melegebbek, mint a szögletesek, ezért a gyenge malac, vagy a csirke nevelését még hideg időben is lehetővé teszik. 4. A területünkön vizsgált kerekólak egyrészét malacnevelésre használják. Adatközlőink egybehangzó véleménye szerint a kerekólakban a malacokat kisebb veszteséggel tudják felnevelni, mint a szögletes ólakban. Ennek az az oka, hogy az anyakoca által a szögletbe szorított kismalac megfullad, míg a kerekól belől homoruló falához nyomott malac számára rendszerint előre, vagy hátra van menekülés. 5. Ritkábban és kevésbé tetvesedtek el, mint a több búvóhelyet kínáló, sarkokkal teli, szögletes ólak. A fertőtlenítésük egyszerűbb volt és ritkábban kellett elvégezni. 6. Építése és építőanyaga a legolcsóbb volt. A KEREKÓLAK GONDOZÁSA Évente legalább egyszer, leggyakrabban tavasszal, néha ősszel kisebb vagy nagyobb falfelületen elvégzik a lehullott, illetve megkopott tapasztás javítását. A tapasz tás után évente egyszer, de általában kétszer : tavasszal és ősszel bemeszelik az ólat. Ha az ól belül is tapasztott, itt szintén kimeszelik. Többnyire fehér színt alkalmaznak, ritkábban sárgát. Alól a fal tövét gyakran sötét színnel : feketével, barnával, kékkel 30—40 cm magasan ,,elhúzzák". A kerekólak fertőtlenítését legegyszerűbben a meszeléssel oldják meg. Az 1950-es évek közepéig előfordult, hogy az ólat trágya, nedves szalma, fűrészpor égetésével kifüstölték. A fertőtlenítés elsősorban rovarirtást jelentett. Az élősdi tetvek, bolhák, ovantagok elszaporodását ma korszerű vegyszeres kezeléssel: porozással és permetezéssel gátolják meg. Két évenként, de néha sűrűbben, egy-egy rendkívüli erejű szélvihar, vagy hosszantartó esőzés után, az összesúlykolt, átázott és rothadasnak indult, szétzilált gaztetőt is cserélni kell. A födémszerkezetet időnként újratapasztják, vagy tapasztassál javítgatják. JÁRULÉKOS LÉTESÍTMÉNYEK A kerekólak a XIX. század végén, a XX. század elején akol nélkül készültek. Akol csak azután épült hozzájuk, hogy rendeltetésük változott, használatuk és a bennük tartott állatfajok száma bővült. A kerekólakhoz a legtöbb akol úgy készült, hogy a bejárat két oldalánál, szorosan a fal mellé akácoszlopot, majd az akol méreteitől függően, az előbbiek irányában még újabb egy-egy, vagy több oszlopot ástak le. Az akol falát derék-, vagy vállmagasságban deszkából, lécekből, újabban drótszövetből alakították ki. Tyúkülőkkel azoknál a kerekólaknál találkoztunk, ahol rendszeresen a baromfiak szálláshelye, és disznótartás nincs. E látszólag jelentéktelen kerekólberendezési tárgy sokszor döntően befolyásolta a fal építését, meghatározva annak szélességét, 18 A leírást lásd az Eredet с fejezetben. 303
