A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Ifj. Lele József: A Tápairét tanyái
vásárokból ruházkodott. A visszahúzódást a megszokott életrend hiánya mellett a régi jó szomszédság is sürgette. Hozzászoktak az utcabeliek egymáshoz, beleértve az egymáson segítést és a hosszú téli estéken való szomszédolást. A nagy víz által kiugrasztott tápai lakosok gyermekeiből még az 1960-as évek elején is találtam a Pajorokban. Az egykori kis istállót, vagy éppen egyszerűbb szállást már módos gazda házára emlékeztető tanyának építették át. Ezek közé tartozik ifjabb Bodó Imre is, aki nősüléskor nagyapja rossz tanyáját kapta a Hosszúparton a Pajor mellett. A csömpölyegtanyát 1920-ban építették. 1935-ben az apja átépítette, melynek falanyagát a tápai sárgagödörből vert vályogból rakták föl. Bodóék első épülete a sárcsömpölyegös istálló volt. Ágasokat ástak le, amit befontak rőzsével és azt becsömpölyegezték. Vékony volt a fala, abban csak nyáron tartózkodhattak. Rossz időben ide kötötték be a lovakat, de ott hált az ember is. Ugyanakkor ástak ott egy kopolyókutat. 1935-ben betemették, és nem messze tőle ástak egy 11 méter mélyet. Nagyon finom vize volt. Oda jártak a Pajoros gazdák jó vízért és állataikat itatni. Bodóék nagy dologidőben kinn is főztek. Előfordult, hogy egy hétig is kinn háltak. Ez a tanya még ideiglenes szállás volt, két helyiségből állott: ház-hói és egy pitar-ból. 1935 végén végleg átköltöztek a rétre. Ekkor az 1935-ben épült házat lakták. Ennek fala sem kapott különösebb alapozást, csak „főd a fődre", és megdöngölték. A szobát [mert már ekkor szobának mondták Bodóék a nagy házat] 3 X3,5 méterre, a pitart pedig 2,5 X 2 méteresre építették, amelynek még szabad kéménye volt. Az épület előtt volt színalja is. Ebből sufnit, azaz éléskamrát rekesztettek el. A ház végébe épült a kocsiszín, szemben pedig az istálló a takarmányossal. Mellé deszkából tákoltak össze egy disznóólat. ,,Nagyapámnak, később meg az apámnak volt ez a bérlete, ahol a tanya állt. Hosszúbérletes föld volt az, 10 évre szólt. Előfordult, hogy valaki nem tudta törleszteni annak az adóját, amit ráépített a bérletre. Ilyenkor vagy elárverezték, vagy úgy szabadult meg tőle, hogy lebontotta és egy újabb bérletre építette föl. Magam is tudom, hogy a bérletre való építkezést tiltották, de mégis építettünk, mert az akkor mindenáron megérte." 1936-ban ismét új tanyát építettek Bodóék. Ekkor a régi házból lett az istálló, a nyári konyha, és a takarmányos kamra. A kocsiszínből tyúkház lett: ,,Az új tanyát apámék építették. Akkor még legény voltam. Itt már volt tisztaszoba és egy nagyobb szoba, amelyikben napközben volt a család. Ebbe épült a kemence is, sárból." A lakótanyát most már meggondoltan észak—nyugat irányban építették, amelynek nyugati — Tápé felé néző — végében volt a tisztaszoba. Az útra háttal állott a tanya, ahova a konyhaablakból lehetett kilátni. Ezután épült a kamra, hombár is volt benne. A menyezetbe vert kampókon lógtak rudak különböző célokra. Ez a ház már nem nagygerendásra épült. Az ajtók nagyok és üvegezettek, az ablakok meg duplák, befelé nyílóak lettek. A szín alatt volt lerekesztve a kiskonyha, a másik végében pedig a kiskamra. ,,Itt tartottuk a tejterméket, a befőttet és az egy napi élelem adagot ebből-abból." 1939-ben elbontották a 35-ös építésű vályogházat, s helyébe istállót építettek. Szellőző nyílásokkal fedett hidalással, fedett vízlevezetővel látták el. A korábbi istálló a lakóháztól alig 4 méterre volt, az újat 7 méterre építették. Külön volt a lovaknak és a teheneknek a helye. A lóistálló 8 férőhelyesre, két végjászollal épült. A tehenek részére kisebb istálló egy jászollal. Egy fedél alá került a kocsiszín is, ahol egymás mellett elfért két lőcsöskocsi, belül meg a vetőgép. A fogatos szerszámok, az ekék, a boronák és a lószerszámok is itt kaptak helyet. Ennek a színnek kétszárnyas ajtaja volt. A tetőzet mélyen kilógott az udvar felé ,,nagy ereszetösre készült, hogy az épület előtt ne legyen tócsa meg sár esős időben." Később ezt a részt kikövezték. „Az istálló mögé épült a 11 m hosszú góré. Alatta voltak a disznóólak, aklos ólak." Ifjabb Bodó Imre 1941-ben megnősült. Ekkorra az apjáék beköltöztek tápai házukba. 266