A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Börcsök Vince: Adatok a szegediek borkereskedelméről és borfogyasztásáról

Berúgott fehérnép. Iszik mint a kefekötő. Az iparosok általában szeretik a bort. Leissza magát a sárga fődig. Nagyon részeg. Fenekire nézött a pohárnak. Mind kiitta a bort. Mögverte a keze. Saját kezével emelgette a borospoharat. Fölöntött a garatra. Teleitta magát. Csak kéccő iszi mög a bort. Harangozás előtt és harangozás után. Dugonics András gyűjtéséből a borral foglalkozó néhány jellemző szólás.

78 Két pénzes szatyornak egy pint bor az ára. Sokba kerül a borozás. Mindig mást beszél, mint Bodóné, mikor a bor árát kérik. Nem akar fizetni. Bátor a kocsmában. A bortól megjött az önbizalma. Otthon vízzel, de másutt borral él. A saját borát sajnálja. Nem iccével, hanem gyűszűvel méri a bort. Félti a borát, hogy elfogy. Csendes, mint az üres kocsma. Hallgatag. Vörös, mint a budai bor. A bortól kipirult az arca. Lyukas hordóba tölti a bort. Sok bort meg tud inni. Szomjúnak kezébe illik a pintes korsó. Megérdemli a bort. Nem kell a jó bornak cégér. A jó bor magáért beszél. Szőlőnek kapa a bikája. A jól művelt szőlő többet terem. IRODALOM Balogh F., (1905) Régi szüret a Hegyalján Ethn. mell. VI. 2. 301—305. Bálint S., (1938) Szent János áldása Ethn. XLIX. 214—217. (1957) Rókus, MFMÉ 1957. 165—169. (1959) Szeged városa. Bp. (1960) Alsóváros. MFMÉ. 1960 123—126. (1962) Palánk MFMÉ. 1960—62. 147—159. (1963) Felsőváros. MFMÉ. 1963. 121—127. (1963) Az 1522. évi tizedlajstrom vezetéknevei. Bp. (1968) Móravárps. MFMÉ. 1968. 139—141. (1969) Újszeged. MFMÉ. 1969. 287—294. (1970) Újabb adatok Szeged középkori történetéhez. MFMÉ. 1970/1. 199—212. (1972) Szegedi példabeszédek és jeles mondások. Bp. (1973) Szeged és a Szerémség bora. Hungarológiai Intézet Tudományos Közi. V. évf. 14* sz. 67—72. (1975) Szeged reneszánsz kori műveltsége. Bp. Börcsök V., (1963) A szőlő és must a szegedi tanyák népének téli táplálkozásában. Néprajzi Dolgozatok 14. Szeged. 135—139. (1970) A szeged vidéki szőlő telepítésének szerszám és eszközanyaga. MFMÉ. 1970/1. 101—118. Csanády G., (1899) Útmutató a must és bor okszerű kezelésére kisebb szőlőbirtokosok számára. Bp. Csermák G., (1956) A magyar hajózás múltjából. Bp. Dugonics A., (1820) Magyar példabeszédek és jeles mondások. Szeged. Égető M., (1975) XVIII—

XIX. századi paraszti szőlőművelés néhány jellemző vonása. A solti példa. Agrártörténeti Szemle 3. 4. Bp. 450—462. Feyér P., (1970) Szőlő és borgazdaságunk történetének alapjai. Bp. Gráfik L, (1975) Hajóvontatók. NÉ. 67—112. Gulácsy S., (1927) Szeged mezőgazdasága. Bp. Horváth F., (1975) Szer plébániatemploma és a település középkori története. MFMÉ. 1974—75/1. 343—374. Horváth L., (1960) Budapest—Győr—Sopron. Magyarország írásban és képben. Bp. Juhász A., (1966) A deszki hajóvontatók. Csongrád megyei múzeumi füzetek. 6. Szeged. (1975) Adatok a szegedi tanyák kialakulásához. Ethn, 1975. 2—3. 277—312. Felföldi L., (1974) Békés és Csongrád megyei disznótori szokások dramatikus mozzanatairól. Ethn. 1974. 2—3. 469—478. Katonai., (1963) Szeszfogyasztás, kocsmázás, mulatozásokkubikmunkán. NK. VIII. 1—2. 378—411. Káldy-N. Gy., (1970) Harács-szedők és ráják. Török világ a XVI. századi Magyarországon. Bp. Kiss F. — Tonelli S. — Sz. Szigeti V., (1927) Szeged. 78 Dugonics A., (1820) 1—300. 250