A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Börcsök Vince: Adatok a szegediek borkereskedelméről és borfogyasztásáról

Jelös napok el sem képzelhetők bor nélkül népünk életében. Szilveszterkor, újévkor nincs vendégjárás, de fogyaszt bort a család. Azt tartják : Ha újévkó van, az év mindön napján van. Másik nagy esemény a disznóvágás. Pálinkával kezdik és borral folytatják. A böllér addig nem ihat, amíg a fűszerezés meg nem történt. Vacsoránál sűrűn koccintanak. A zsíros ételekre jól csúszik a bor. Közben beszélgetnek, darvadoznak és évődnek egymással.

75 A lakodalomban több hl bor fogy el. Az asztalnál mindenki külön pohárból iszik. Asztalbontás után egy pohárból kínálják végig az egész vendégsereget. Jelentős menynyiségű bor fogyott el a kocsmárosok vagy egyesületek által rendezett bálakon.

76 A bor, a jókedv hatására az arcok kipirulnak. A borközi állapot első állomására mondják: spiccös, piccös. Kiskundorozsma környékén kattyas, kattyos. Csicsás, mólés, bekávézott— mondják Tápén •—: élénk, beszédes lesz az ember. Az öregebbek háborús élményeiket mesélik, igyekeznek egymást túlszárnyalni a fronton átélt borzasztóságok elmondásával. Gyakran nézeteltérésre is sor kerül. A legyőzött így védekezik: Űk mán ketten vannak — a Boris nénivé (azaz a borral). A csöndes beivott emberre mondják : Ez is beszeszőtt. Amikor a bor teljesen uralja a vendéget, elcsendesedik. Berúgott, elütötte a gyászkocsi, elütötte a Boldogasszony szekere. Ha annyira leittasodik, hogy az asztal alá kerül : Részög disznó — mondják. Célszörű homoki emberrel ez ritkán történik meg. Lakodalomban kikísértetik magukat a muzsikásokkal, dolguk végeztével kiszellőződnek és nótaszó mellett visszatérnek. Két féle részeg ember van, a csendes és az izgága. Az előbbi alszik, az utóbbi beleköt társaiba. Szűk körben borozgatásra ad alkalmat a fentieken kívül a mönyasszony pohara, keresztelő, rokoni látogatás, de még a haláleset is. A halotti torban bort is adnak az asztalra. Mindegyik esetben jól mögvetik a bor ágyát, azaz bőségesen és zsíros ételeket vagy érett túrót fogyasztanak. Ha egyéb alkalmakkor nem várt férfivendégeket kell fogadni, érett sajtot és érett túrót tesznek az asztalra. Erre jól csúszik a bor. Ilyenkor is használják a borkorcsolya elnevezést. A bor hatása másként jelentkezik a fiataloknál és másként az öregeknél. A fiatalok körben állva összefogódzva és nagyokat kurjongatva dalolnak. Aki az ivásban következik, megtöltött három dl-es pohárral a középre állítják és így énekelnek: Három fehér szőlőtőke, három fekete, Dicsértessék az Úr Jézus drága szent neve. Szécsi Antal iszik most, Annak örvendezzünk most, Le, le, le, le, le, le, (addig dalolják, míg a pohár ki bem ürül) Váljék egészségére ! A másik rigmust Fölsőtanya (most : Balástya) tanyavilágában jegyeztük fel : Szent Pétör emönt Rómába, Bottyát vévé a vállára, Bottya végén csutora, Csutorában jó bora. Kovács Ferit az Úristen éltesse. Rutyu — rutyu — rutyu, Rutyu — rutyu, — rutyu, (addig ismétlik, míg a pohár ki nem ürül) Kovács Ferit az Úristen éltesse ! 75 Felföldi L., (1974)469. 76 Balogh F., (1905) 302. 248