A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Börcsök Vince: Adatok a szegediek borkereskedelméről és borfogyasztásáról

(A rigmust éneklő kar unszolására fenékig kell üríteni a pyharat.) Pajzánabb fiatalok között divatos rigmus: Nem, nem, nem, nem, nem, nem, Nem megyünk mi innen el, Míg a gazda, házigazda Bunkós bottal ki nem ver. Ha nem tetszik a gazdának, Hogy mi itten mulatunk, Vigye el a házát innen, De mi itten maradunk. Válasz : Félig van mán a hordó Nem éri mán a lopó. Öleget ittatok, öttetök mán, Vigyön a fene bennetöket haza mán. A borfogyasztás ünnepi alkalmai után szólnunk kell a borozás hétköznapjairól is. Szatymazon, ahol jelentős mértékben voltak úri szőlők, fogadott munkásokkal dolgoztattak. A napi bér mellé kijárt az egy liter bor (csiger). A gyorsan elvégzendő munkához a szomszédok segítségét kérték. Munka közben borral kínálták az ingenös munkásokat. Aratás, cséplés, ősszel a tányéricaverés során is körbejárt a pohár. A piacra induló tanyai mindig vitt egy kulacs vagy csobolyó, későbbi időben egy kopaszüveg, legutóbb bekötött üveg bort. Hosszú volt az út a városra és vissza. Az uram eccő este berúgott, de azé éfél után két órakó indút a hetibe Szögedébe — mondták Bordányban. A ülésládába tett másfél-egy 1 bort. A nyári hőségben a munkát abbahagyva, ebéd előtt jól esik egy-egy pohár bor. Szokás este is iszogatni, de csak a vacsoráig. Estefelé a jószágot legeitetők, borral megtöltött kétliteres, szíjjal ellátott kishordóból itták a bort. Ennek külön fortélya van, mert egyetlen szűk nyílásán kell kicsalogatni az italt. Hiába emeli szájához a hordót, aki inni akar, ha nem fúj bele, a belső nyomás növelése céljából, szomjasan marad. Hasonló megtréfálásra alkalmas az olyan kulacs, amelynek egyik felében vizet, a másik felében bort töltenek. A csutora elfordításával vagy vizet vagy bort ihatnak belőle. Aki rendszeres borivó és sűrűn túllépi a határt, arca borvirágos lesz. A családfő állandó borközi állapota és az egész fiatalon fogyasztott sok bor szellemi károsodást idéz elő. Népünk szóláshagyományaiban a szőlőre és a borra gazdag anyagot találunk. A teljesség igénye nélkül Bálint Sándor Szegedi példabeszédek és jeles mondások с munkájára támaszkodva ismertetünk néhányat.

77 Másrú beszél, mint Bodóné, mikó a bor árát kérték. Ehhez nem is kell magyarázat. Vizet prédikál, maga mög bort iszik, azaz mást tesz, mint amit beszél. Jó bornak nem köll cégér. A jó munkát végzőnek nem kell reklám. Borban az igazság. A beborozott ember kibeszéli, amit egyébként nem mondott volna el. Részög embör, igaz embör. Kimondja az igazságot. A bor beszél belüle. Éppen ezért nem veszik komolyan. Aprózza a szót. A bor hatására felgyorsul a beszéd. Ennek a bornak se kerepöltek. Pancsolt bor. Csak hámizva jó a bor, amelyet szőlőszemekből préseltek ki. Félreáll a kontya^ 77 Bálint S., (1972) 71. 249