A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Börcsök Vince: Adatok a szegediek borkereskedelméről és borfogyasztásáról

nád megye megmaradt részei tartoztak hozzá. A húszas évek elején szűkszavú évi jelentéseikben több éven át alig említik a borkereskedelem alakulását. A lassan fokozódó infláció ellenére a borárak emelkedtek. Az 1924. év elején 1 hl bor egy q búza, decemberben már két q-t is megadtak érte. Ausztriába világpiaci áron alul exportáltak 200 000 hl bort. Az 1930. évben a jó termés hatására csökkentek az árak. A borszőlő 3, a csemegeszőlő 15 fillér volt kg-ként. A must literjéért öthat fillért adtak. A termésátlag szépen emelkedett, 30-40 hl bor termett holdanként. Az olasz import borok minősége gyengébb volt, de szőlőfajtái sokkal többet termettek: 80-90 hl/kat. hold. A kormányzat igen magas fogyasztási adóval terhelte meg a bortermelőket. Gyakran a bor árának felét, literenként (1928-ban) 18,8 fillért kellett fizetni. Hatására eladatlan borok halmozódtak fel. A felvásárlási ár maiigán fokonként öt fillérről 2 fillérre esett vissza.

55 A termésátlagok 1890-es évekhez képest jelentős mértékben emelkedtek

56

. Nagy gondot okozott, különösen a városi kisbérlőknek a termés (szőlő, must, bor) értékesítése. A szőlőért fizettek a legkevesebbet. A must eladása kedvezőbb volt. Még viszonylag a boreladásból származott a legnagyobb haszon. Szeged városa 1937-ben a súlyos és visszatérő értékesítési gondok, a hordóhiány megszüntetésére a must árletörésének megakadályozására borkőpincék építését javasolta a földművelésügyi kormányzatnak.

57 A telket (egy kh. 1400 négyzetöl) díjtalanul rendelkezésre bocsátotta. A vízellátást, a villanyáram bevezetését, bekötőút létesítését és a pincemesteri lakás megépítését a város magára vállalta. Összesen 20 ezer hl bor tárolására alkalmas pincében 6000 hl cementtartály és 4000 hl fahordó beállítását tervezték. Az építés költségeit 100, 000 pengőben állapították meg. A pince az 1937. év őszére el is készült. A bort részben felvásárolták, részben tárolásra vették át. Viszonylag magas árat fizettek, maiigán fokonként minimum 1,4 fillért. Tárolási díjként havonként és hl-ként 16 fillért számítottak fel. A tárolásra átvett borokat kizárólag fahordókban tartották. Állami borpince építési akció révén az érdeklődés központjába került a városi kisbérlők által termelt borok sorsa. A borpince 1937 októberének második felében készült el. Ezért a korábbi musttermésből a Hangya 550 hl mustot átvett cukorfokonként 0,7 fillérért az uralkodó 0,5 filléres árakkal szemben.

58 A királyhalmi Népkör kérését Szécsi György elnök tolmácsolta a polgármesternek. Azt kérték, hogy a borpince Királyhalmon és Átokházán a hordókkal nem rendelkező kisbérlőktől a helyszínen vásárolja fel a mustot és a seprőbort. Felmerült egy olyan terv, amely szerint a borkőpincét csak 5000 hl kapacitásúra építenék. Szeged környékén az évi termés 100 000 hl körül mozgott. így a borkőpince mindenképpen kicsi lesz, írja a város polgármesterének Katona István tanácsnok. A borkőpince megépítése megmozgatta a város szakmai közvéleményét. Többen jó üzletet látva, segíteni akartak a homoki borok tárolásának megoldásában. Beck Bernát fiai szegedi gőzmalom és vízvezeték rt. felajánlotta a közraktári telepen levő pincéjét bor tárolására. Ugyanakkor az Agraria kereskedelmi rt. hasonló beadványnyal fordult a polgármesterhez. Stein Mátyás borkereskedő Bécsből 20-25 ezer hl bor tárolására alkalmas fahordók szállítására tett ajánlatot. Pestről és Baranyából 700-800 hl-ig régi és új hordókat adott volna el.

59 55 Csml. 2674/59. 1927. 73. 56 Csml. 2674/59. 1930. 14. 57 Csml. 10.455/44. Szeged szab. kir. város történyhatósági bizottságának 1937. évi július 7-én tartott rendes közgyűlési jkv-ből. 58 Csml. 207/1973. Tanácsi iratok. 59 Csml. 10.455/44. Tanácsi iratok. 16 Móra F. Múzeum Évk. I. 241