A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)
Kürti Béla: Móra Ferenc ásatásai Dorozsmán
nem is sírok voltak, hanem lakóhelyek és szemétgödrök 48 . A Tapodi-féle, az előbbivel szomszédos telken 49 sem találtunk semmit. Esetleg több eredmény lehetne a Kenyérváró-halmon 50 , bár azt is összeturkáltnak tapasztaltam — egy feltúrt 51 csontvázat találtam benne — de az már be van vetve. Jövő aratás utánra azonban előjegyeztem, annál inkább, mert a gazdája, vitéz Kálmán Gábor 52 , nagyon értelmes és meglepően szíves ember, a ki maga is segített próbaárkot ásni, noha azt újra be kell neki vetni. _SOMOG YI : KONYyTÁR Ë5 VÁR OSI MÚZEUM SZEGED Részlet Mora Ferenc 1930. okt. 15-i levélfogalmazványából 48 Említett helyszíni szemlénken a jelzett területen nyitott homokbánya falában, ill. közvetlen környékén IV— V. századi cseréptöredékeket és emberi csontvázrészeket találtunk. 49 Az előző birtokhoz kelet felől közvetlenül csatlakozó területről van szó; szintén bérlet volt. Selmecziék is, Tapodiék is feltehetőleg a Kiskundorozsmai Közgazdasági Bank Részvénytársaságtól bérelték a jelzett földeket. — Selmeczi Ferenc visszaemlékezése szerint a múzeum a Tapodi-féle földön talált különösen sok edényt. Ez esetleg azt jelentheti, hogy 1932-ben Oláhék mindkét birtokot bér bevették. 50 A halom elnevezése az 1881. évi színes birtokvázlaton (1. Hódmezővásárhelyi Levéltár)„Kenyérdomb". 1903-ban Tömörkény István ,,Kenyérsziget"-ként említi, vö. Ásatásokról a Kenyérváró dombon (Szeged-alsótanya). AE 1903. 387. 1930-ban Móra Kenyérváró-halomnak írja. 1961ben és ma a dorozsmaiak Kenyérvári-halomként tartják számon. (A névre 1. még: Péter L., Szeged környéki földrajzi nevek Tömörkény műveiben. MNyr 1965. 99—100.) — A dombot 1961-től teljesen elhordták. Az 1961-ben Trogmayer Ottó által vezetett kisebb leletmentés szarmata és középkori sírokat eredményezett — vö. MFM Rég. Ad. 57—75. 51 A Móra-levél gépelt változatában tévesen „feltárt"-nak írták. 52 Vitéz Kálmán Gáborra 1. Sztriha, i. m. 249. Vitézi telekként 1922-ben kapott 8 kh-t a Kenyérváró-halom oldalában. — Helyszíni szemlénk tapasztalatai alapján úgy véljük, hogy Móra kutató21
