A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Kürti Béla: Móra Ferenc ásatásai Dorozsmán

Egy helyet találtam, Lajkó közelében, a hol majdnem biztosra venném az eredményt: a bronzkori telepet, vagy temetőt. Ott egy szőlőben

53 tarisznya számra szedtem össze a bronzkori cserepet, két évvel ezelőtti, tehát szinte friss forgatásból származnak s feltehető, hogy a telep, vagy temető a szőlővel szomszédos puszta földön

54 Móra Ferenc jegyzéke 1930. évi ásatásairól folytatódik. A tulajdonosa bizonyos Gál Ignác nevű dorozsmai férfiú, úgy mondják, kőműves. írtam is be neki a faluba olyan szép kérő levelet

55

, a milyent sose kap többet életében, de azt üzente vissza, hogy „nem engedheti a földjét felturkálni". Isten áldja a tisztes ipart, bizonyosan maga fogja feltúrni, mert azt hiszi a tökéletlen szamár, hogy arany van benne. Különben a dolog nem lep meg, mindig tudtam, hogy az iparosunk sokkal értelmetlenebb, mint a parasztunk. További kísérletezésekre nem mutatkozván hely, autót hozattam Dorozsmáról és befejeztem az expedíciót. Most már csak az a kötelességem, hogy neked köszönetet mondjak sok fáradozásodért, a mely hogy eredménytelen maradt, arról Te igazán nem tehetsz. Ha minden kollegádban tized része lett volna meg a Te érdeklődésednek, árkai megközelítőleg az 1961. évi leletmentés színhelye környékén húzódhattak, tehát a Móra által említett csontváz a szarmata vagy a középkori temető része lehetett. — Érdekes, hogy az 1905—1931. közti ásatásait összefoglaló kéziratos jegyzéken Móra 1930-ból Dorozsmáról 4 sír feltárását jelzi (fent). A kézirat dr. Csongor Győző birtokában van, a részlet közlésének engedélyezését ezúton is köszönöm. 53 A Lajkó Mihály és Gál Ignác birtoka közti területről lehet szó. E lelőhelyek pontos lokalizálása azért fontos, mert a MFM több kisebb, a bogárzói horizontba sorolható halomsíros leletegyüttest őriz Dorozsmáról, melyek egymáshoz való topográfiai viszonya nem közömbös a kultúra értékelése szempontjából. Vö. MFM 6. 53.45. 1—12, 53.46. 1—22, 53.89. 1—20, 53.131.1; ill. Trogmaver O., Über die Funde der mittelbronzezeitlichen Hügelgräberkultur in Ungarn. •— Actes du VII

e Congrès International des Sciences Préhistoriques et Protohistoriques, Prague 1966. I. Praha, 1970. 631—635, Abb. 1. 54 Gál Ignác földjét pontosan sikerült a kataszteri térképeken azonosítani: mai hrsz. 0201/29 — A szövegben szereplő lelőhelyek elhelyezkedését, egymáshoz való viszonyát 1. térképvázlat, 25. o. 55 Móra az öreghegyi szondázások közben üzent be Gál Ignáchoz, s erre kapta az elutasító választ. Szegedre visszatérvén okt. 16-án hosszabb levelet írt neki, melyben a sértődött régész a szépíró Mórát hozta előtérbe, sajátos stílust adván a levélnek. L. Irattár, 541/1930. (Bár a levél kétségtelenül a dorozsmai kiszállás történetéhez kapcsolódik, mivel különösebb régészeti adattal nem szolgál, közlését mellőztem. Ugyancsak eltekintettem az ásatások ügyében a megyei alispánhoz írt engedélykérő levelek közlésétől is, vö. Irattár, 536, 594/1930, úgy vélvén, hogy a szegedi Városi Múzeum és a szentesi Megyei Múzeum közti viszony jellemzése túlfeszítené jelen közleményünk kereteit.) 22