A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Kürti Béla: Móra Ferenc ásatásai Dorozsmán

nem igen várható, s kár a pénzt s az én pénznél is drágább időmet pocsékolni, legalább ez alkalommal. Arról magad is tudsz

43

, hogy tegnap a Tombác-földön

44 való ásatás nem volt eredményes, mert a temető, ha volt, a szőlőültetéskor elpusztult. Ma délelőtt Lajkó bácsinál is hiába próbáltunk szerencsét. Az ő halma

45 nagy kiterjedésű, de üres bucka s a végén derült ki, hogy az általa emlegetett leletek nem is onnét valók, hanem a szőlőföldből. A Nagy-halmon

46 a sok cserép úgy került a felszínre, hogy a Selmeczi-féle répaföld

47 forgatása alkalmával a sírokat elpusztították. Bár úgy vettem észre, ott Germán edény Kistemplomtanyáról SOMOGYI-KÖNYVTÁR ÉS VÁROSI MÚZEUM SZEGED 539. szám 1930. Nagys. Hock Lajos úrnak, áll. tanító Kiskundorozsma Pap-tanyai iskola A levél: 34X21 cm-es kétlapos Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum Szeged fejlécű levélpapíron három lap gépírás; az aláírás és az okt. 19-i utóirat fekete tintával készült kézírás. — Itt jegyezzük meg, hogy bár Hídvégi Lajos a fenti Móra-leveleket a Magyar Nemzet 1978. nov. 12-i számában közzétette, jelen formában való közlésüket továbbra is fontosnak tartottuk. Nem térünk ki viszont a nov. 12-i közlés hibás olvasataira — helyesbítésüket jelen szövegünk alapján bárki elvégezheti. 42 Lajkó Mihály tanyája, Kiskundorozsma, Öreghegy-dűlő 23. 43 A fogalmazványból, s így a gépelésből is kimaradt a tudsz szó; Móra a gépelt szövegbe pótlólag szúrta be tintával. 44 Vö. 24. jegyzet. 45 A terület feltehetőleg azonos a mai 0201/19. hrsz. területrésszel és a hozzá ÉNy-ról közvetlenül csatlakozó területtel. 46 A „Nagy-halom" nevet a dorozsmaiak nem ismerik, annak ellenére, hogy a rajta levő Selmeczi-féle földet pontosan meg tudták mutatni. Vö. 47. jegyzet. 47 A lelőhelyet 1978. aug. 8-i helyszíni szemlénken Selmeczi Ferenc, Dorozsma, Öreghegy 31. sz. alatti lakos segítségével pontosan azonosítani tudtuk. 1930-ban édesapja bérelte a területet, később Oláh Kálmán (a neve is „Oláj-part" volt ekkor). Jól emlékezett, hogy a „múzeum sok cserepet, edényt talált" a föld felfordításakor. — Farkas Károly (Dorozsma, Kun u. 21.) emlékezete szerint Oláh Kálmán „annak idején" azt mesélte, hogy a „múzeum fordíttatta meg a földjét". Igaz, hogy mindketten az 1932. évi ásatásra emlékeznek, amikor Móra a Dorozsma-E jelű bronzkori temetőt tárta fel, de adataik az utóbbi temető pontos lokalizálásához kiválóan fölhasználhatók. Vö. MFM Rég. Ad. 480—78. 20