A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Horváth Ferenc: Csengele középkori temploma

lésre lehetne következtetni.

100 Nagyjából ugyanez a hela yzet Felső-csengelei templom és temető esetében is, azzal az eltéréssel, ro*y az apszis nélküli, délkeleti tengelyű kis templom aligha lehet sokkal korábbi, mint az itt előkerült egyetlen datáló értékű lelet, a XV. századi ezüstgyűrű. Mint már szó volt róla, a névadás típusa Csengéié esetében a helynév meglehetős korai keletkezését igazolja. Azt az időt rögzíti, amikor már a kunok megjelentek a környéken, állandó szállásaik azonban még kezdeteikben sem alakultak ki. A kunok megtelepedésére, feudalizálódására vonatkozó adataink jól mutatják, hogy az állandó szállások létrejötte elég későn, a XIV. század végére történt meg.

101 Természetesen ez a folyamat a Nagykunságon és a Kiskunságon eltérő módon játszódott le, s ezen belül is az állandó, letelepült életmód ott késett legtovább, ahol a gazdaság alapja továbbra is a pásztorkodás, az extenzív állattartás maradt, mely konzerválta a mozgó, gyakori helyváltoztatással járó életformát. A kunok feudalizálódását vizsgáló kutatás nagyrészt egyetért abban, hogy a XIV. század közepén még nem lehetett jellemző a megtelepült életmód.

102 A Csertán nemzetségből az 1340-es években elköltözött 12 kun családnak új szálláshelyén is „nemezházai" voltak (12 Comanos filtreas domus habentes).

103 Ha nem is általánosan, de jellemzőnek kell tartanunk, hogy a pápa 1399ben még úgy ír a kunokról, hogy városaik nincsenek, sátraikkal, családjukkal és barmaikkal vándorolnak.

104 A régészeti adatok sem igazolnak korábbi megtelepedést. Az orgondaszentmiklósi ésTúrkeve—mórici feltárások alapján — az ásatok véleménye szerint — a téli szállásból kialakult kunsági falvak létrejötte a XIV—

XV. század fordulójánál korábban nem történhetett.

105 A történeti forrásokból kirajzolódó kép és a régészet eredményei, így nagyrészt egymásra vallanak.

106 Míg a feudalizálódott, letelepült életmód a magyarországi kunok esetében csaknem szükségszerűen feltételezi a templom körüli temetkezést, a templom köré temetkezés önmagában úgy véljük nem jelent szükségképp minden egyes esetben letelepült életmódot. A templom köré temetkezés formai kritériuma, a megkeresztelkedés nyilván a valóságos kun vallási gyakorlatra tett mélyebb hatás nélkül a legtöbb helyen korán megtörtént: „A kunok a keresztvizet többnyire tiltakozás nélkül fogadták, ennek azonban életmódjukra semmi hatása nem volt."

107 Ugyanígy a korabeli magyarországi viselet gyors átvételéből is túlzás lenne meszíoo próbaásatás nélkül — csupán a felszíni leletek gyér jelentkezéséből — természetesen nem lehetne a templom körül kialakult falu hiányáról beszélni. Csakhogy ugyanezen a területen az Árpád-kori felszíni leletek sűrűn jelentkeznek, így stratigráfiai törvényszerűség, hogy a felszínhez közelebbi későbbi korszak leletei — amennyiben ilyenek volnának — legalább olyan mértékben kellene, hogy előforduljanak, mint az Árpád-kori leletanyag. 101 Pálóczy—Horváth András véleménye szerint a XIV. század folyamán már kialakult a lelelepült kun falvak rendszere (Pálóczy—Horváth A., i. m. 1974, 252). Mint azt az alábbiakban látni fogjuk, a régészeti és történeti adataink éppen nem vallanak a kun falvak ilyen korai kialakulása mellett. 102 Maksay F., A magyar falu középkori településrendje. Bp., 1971, 75.; Györffy Gy., A kunok feudalizálódása (Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a XIV. században) Szerk.: Székely György Bp., 1953. 263.; Selmeczi L., Nomád települési struktúra a Nagykunságban {Orgondaszentmiklós 14—16. századi település ásatásának eredményei). Paraszti társadalom és műveltség a 18—20. században I. Faluk (Szerk. Hofer T., Kisbán E., Kaposvári Gy.) Szolnok, 1974. 47—58. 8. és 3. jegyzet; Mándoki K. L, A kun nyelv magyarországi emlékei. Kelet-kutatás, 1975. 143. 103 Maksay F., i. m. 57 (Zichy Oki. II. 268—69). 104 Gyárfás /., i. m. III. 486. 105 Selmeczi L., i. m. (1976) 8. és 4. jegyzet; Méri J., i. m. (1954) 141. 108 Vö. 101, és 104. jegyzet. 107 Györffy Gy., i. m. (1953) 263; Györffy L, A kunok megtérése (Magyar nép—magyar föld) 41. 123