A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Horváth Ferenc: Csengele középkori temploma

szemenő következtetéseket levonni. A köztudottan elszegényedetten ideérkező kunok tömegei, akik körében 1279 után újabb elszegényedési válság indult meg, 108 minden valószínűség szerint nagyon gyorsan és minden lényeges életmódbeli változás nélkül átvették a magyarság egyes egyszerű, könnyen elérhető ékszer- és viseleti típusait. Meggondolkodtató, hogy nem ez lehet-e az oka a korai kun köznépi temetők „hiányának", vagyis feltételezzük, hogy a XIII. század végi és a XIV. század első feléből származó temetők melléklet, vagy jellemző kun tárgyak nélküli sírjainak egy része a még nem feudalizálódott, a magyarsághoz a viseletben sem asszimilálódott, de adminisztratív erővel a templom köré, vagy a templom nélküli, de már megkezdett temetőben történő temetkezésre kényszerített kunok köznépének sírjait sejthetjük* másrészt a korabeli magyarországi viseletet átvett módosabb kun temetkezéseket — pontosan a leletanyag azonossága miatt — régészetileg nem tudjuk szétválasztani. E temetőkről, melyekben kun temetkezések korai példáit is sejthetjük (Kiskunfélegyháza, Csengéié, Öttömös stb.) részletes antropológiai elemzés nem történt. Úgy véljük* a külön tömbben nomád szokások szerint temetett kunok köznépi temetőinek „hiányát" egyedül a kutatottság hiányosságában keresni lehetetlenség. E temetkezéseket már meglevő középkori temetőink részletes antropológiai elemzése és számos mikrovizsgálat mutathatja ki. A XIV. századi tudósítások a szomszédos szántókat elfoglaló, illetve saját szántóval rendelkező

109 kunokról még nem jelenthetnek általános feudalizálódást. A szabadszállási kunok 11 pusztája közül még 1423-ban is csak egy utal szántóföld hasznosítására (Gengeltelke), a többi az állattartás túlnyomó arányára vet fényt (haraszt^ homok, horkány, kút összetételű helynevek).

110 Csengeléhez visszatérve — mint említettük — a két templom és a körülötte levő temető úgy tűnik, hozzájuk kapcsolódó — a középkori településrend értelmében vett — kialakult falu nélkül állt. A tágabb körzetben észlelhető településnyomok egy elszórt* inkább a későbbi tanyavilág képét idéző szisztémát takarhatnak, melyek számára a térítés alkalmával építhették — talán a sürgető szükség igényei miatt — meglehetősen kis méretű, apszis nélküli templomot Felső-Csengelén,

111 de az ettől távolabb mozgó családok az akkor még nyilván álló, s talán számukra rendbe hozott templom körül pásztorkodtak és temetkeztek. Művelt területeknek emellett itt is kellett lenni, hisz éppen Csengéié környékén (Csólyostól nyugatra), igaz elég későn, a XV. század legvégén földműves kunokat (rurales Cumani) említenek.

112 Hasonló helyzetre a Nagykunságból is van adat, ahol a kunok még akkor sem telepedtek meg, mikor már templomokat emeltek számukra: István nádor „Fábián és Sebestyén egyháza körül lakó kunok szállásán" adott ki oklevelet.

113 Az állandó letelepedést a nemzetségi szervezet székszervezetté alakulása jelzi a XV. század elején, de a kiskunsági kun települések hálózata még mindig jelentős 108 Györffy Gy., ï.m. (1953) 250—251, 261. 109 Gyárfás L, i. m. 263, 632.; Maksay F., i. m. 57. 110 Maksay F., i. m.; 57.; Hornyik J., i. m. 201, Oklevéltár 5. sz. 111 Reiznerék az ásatás alkalmával apszisnak még nyomait sem találták. Nem feltétlen kell azonban a korabeli ásatási technológia hiányosságában, vagy a Reizner által feltételezett rablógödrök pusztításában látni az ilyen apszis nélküli alaprajz létrejöttét. Sima, vagy támpilléres téglalap alaprajzú templomokat ugyanis nem egy helyről ismerünk: Szeremlei S., Hód-Mező-Vásárhely története. Bp. 1901. II. Rárós (37. ábra), Szöllős (42. ábra, Veres-egyháza (51. ábra),; Koppány T.

r Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében. VMMK 6/1967. 129. Dudar (9. ábra). Ha a fenti közlések hitelességében hihetünk, ez a forma — mint legegyszerűbb templomalaprajz — valóban létezett. 112 Gyárfás /., i. m. 333. 113 Uo. 489; Györffy Gy., i. m. 264 124