A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Horváth Ferenc: Csengele középkori temploma

a korábbi XII. századi típusok csaknem kizárólag a felvidéken találhatók. A legkorábbi, VIII—

X. századi példákat Cibulkára hivatkozva Csehországban (Budci, Prága, Szt. Jiri templom) és Svájcban találta meg.

76 Nagy Emese elterjedési térképén korban és területileg csak egyetlen, a Békés megyei Gellértegyháza (19. ábra 3.) temploma nem illeszkedett a felsorolt magyarországi példák sorába. Ezt a templomot az ásató Zalotai Elemér ugyan mértéktartóan XII. századinak határozta meg,

77 de a körülötte levő X—

XI. századi temetkezéseket tekintve a XI. század végi keltezésnek semmi sem mond ellent. Tovább módosítja a Nagy Emese által vázolt képet, ha az általa nem említett, de biztosan a XI. század első felére keltezhető tarnaszentmáriai és zirci templomot (19. ábra 1, 2) is felvesszük a listára.

78 Az ácsi feltárás óta a Dél-Alföldön további patkós záródású templomok kerültek elő. Pusztaszeren (19. ábra 5.) biztosan XI. századi,

79 Szőregen—jól lehet a feltárás éppen csak elkezdődött — a monostordombon előkerült kisméretű patkós templom — a monostor XII. század végi említését ismerve

80 legalább XII. századi kell legyen. (19. ábra 6)

81

. A fentiek ismeretében tehát egy biztosan datálható XI—

XII. századi magyarországi csoportról is beszélhetünk. Ha az említett magyarországi patkós szentélyzáródású templomokat egyenként megvizsgáljuk, több esetben további bizonytalanságokra figyelhetünk fel. Herencsény esetében a datálás nehézségei mellett alapos gyanú merülhet föl, hogy egy korábbi rotunda bővítése révén jött létre a mai forma,

82 ugyanúgy, mint Karcsa, Gerény, Kiszombor esetében,

83 melyeknél természetesen sohasem merült fel, hogy patkós záródásúaknak tartsák a bővítésekkel létrejött formát. Méginkább vonatkozik ez a nyitrai templomra.

84 Erősen kérdéses továbbá, hogy a falusi templomokkal együtt tárgyalhatjuk-e a kétségtelen patkós záródású felsőőrsi nemzetségi templomot.

85 Megjegyzendő, hogy a pusztaszeri monostor egyik XII. századi oldalszentélye is ilyen záródást mutat.

86 Szentbenedek temploma esetében több mint kérdéses a XIII. századi keltezés és egyáltalán a szentély patkós záródása is.

87 Gercse templománál a falu 1212es említésével ugyancsak nem látjuk igazoltnak a templom egykorú építésének ügyét. Úgy véljük, hogy a patkós szentélyzáródású templomok hazánkban a félköríves 76 Uo. 288. " Zalotay E., i. m. 52. 78 Csemegi J., A tarnaszentmáriai templom. MM és ÉE, LXXV (1941); Kozák K., Félköríves szentélyű templomaink a XI. században. Arch. Ért. 93. 60. Koppány T., XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen. VMMK 11. 141. 79 Trogmayer O., i. m. 3. 80 Wenzel G., Árpád-kori új okmánytár, Bp. 1869, XI. 62. : „...donec pervenitur ad terrem monasterii Sancti Philippi." 81 Trogmayer O., Szőreg őstörténete. Szőreg és népe. Szeged, 1977. 63—64. Megjegyzendő, hogy a Dunántúlon is további patkós záródású templomok kerültek elő, de bizonytalan korhatározásuk miatt ezekkel nem foglalkoztunk {Koppány T., A Balaton-felvidék románkori templomai. VMMK 1. 106. (Szőc—Dabas). 105. kép.; Koppány T.: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében. VMMK. 6. 120 (Apácatorna, valószínű XIII. sz. 2. fele) 2. ábra. 120 (Kéttornyúlak, a szerző XIII. sz-ra datálta) 12. ábra., Uő, Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében. II. VMMK. 11. 233 (Ság, 11. ábra). 82 Vö. 73. jegyzet. 83 Gervers—Molnár V., A középkori Magyarország rotundái, Bp., 1972. 15, 17, 28, 31, 32, 34. ábrák. 84 Mencl V., Stredoveka Architektúra na Slovensku. Praha, 1937, 225—237, 429—431. 85 Entz G. — Gerő L., A Balaton környék műemlékei. Bp. 1958. 23. old. 18. ábra. 86 Trogmayer O., i. m. 3. 87 Éppen ezért Nagy Emese is óvakodott felvenni a patkós szentélyű templomok listájára (i. m. 559), s maga az ásató Scherer is kétkedett az ilyen alaprajz szándékos kialakításában (i. m. 39). 119