A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Horváth Ferenc: Csengele középkori temploma

záródású típussal együtt

88 a XI. században tűnnek föl először ( Tar nas zent már ia, Zirc, Gellértegyháza, Pusztaszer 1. periódus), a XII. században is továbbélnek (Szőr

eg, Acs, Gercse? Sopronkorpács) s megjelennek a nemzetségi templomok körében is (Felsőőrs, Pusztaszer). Legkésőbbi területi előfordulásuk pedig jelenlegi adataink alapján a középkori Magyarország területén a Felvidékre esik (Ilija, Podolin, Borsa, Nyitra, N adasd). Az eredetre nézve továbbra is irányadóak a Nagy Emese által idézett csehországi és svájci példák, de a tarnaszentmáriai és gellértegyházai templomok alaprajzát ismerve nem tartjuk lehetetlennek, hogy a legkorábbi hazai patkós záródású alaprajzok eredetét — további megerősítő adatok birtokában — bizánci területen kell keressük.

89 A csengelei templom építésének kora azonban mindezek ismeretében bizonytalanná vált. Csábító kísértés lenne az eredeti Gerevich—Molnár-féle vélemény szerint XIII. századvégi építést feltételezni és egy korai kuntérítéssel összekapcsolni. Ez egyébként egybeesne a temető kezdetének idejével is. Nagyobb a valószínűsége azonban annak, hogy a templom még ezt megelőzően épült a tatárjárás előtt, s csak a XIII. század végétől kezdtek köré temetkezni az itt feltűnő kunok. Erre utal a feltárás során megfigyelt két építési időszak is. A KUNOK CSENGELE KÖRNYÉKÉN " Щ A templom építési idejéről mondottakat a közvetlen környéken végzett terepbejárásaink is igazolják. A templom körül a császárkori és népvándorláskori telepnyomok mellett Árpádkori falu nyomait észleltük. E településről semmiféle középkori említés nincs. Támogató adat híján csak a gyanú árnyéka vetődhet a már említett Kaltschmidt-féle térképen közvetlen az Alsó-Csengelén jelölt templomhely alatti „Gellén Homok" megjelölésű határrészre. Nem lehetetlen, hogy e későn felbukkanó dűlőnév egy utótaggal alakult (összetett) Árpád-kori falu nevét őrizte meg.

90 *j A Csengéié név először 1493-ban fordul elő egy határleírásban.

91 Több XVI. század előtti okleveles említésről nem tudunk. Rásonyi László gondos elemzéssel bizonyította, hogy a név kun eredetű, s a Cängälli>Cängäli névre megy vissza, ami olyan fás-cserjés területet jelent, mely pontosan illik a Kiskunság középkori flórájára.

92 88 Kozák K.,\.m. 60. 89 Zalotay a gellértegyházi templom feltárásakor egy falrészt is talált, melyet a rajzon nem ábrázolt s „a hajót bezáró oromfaltól másfél méterre helyezkedik a templom belselyében." Rendeltetését megállapítani nem tudta (i. m.: 51). Hasonló, hármas osztású templomot Mesterházi Károly közölt Berettyóújfalu-Andaházáról és bizánci jellegűnek határozta meg (Bizánci keresztény nyomok Berettyóújfalu határában. Arch. Ért. 96. 91—98.). Zalotaynak is feltűnt e hatás lehetősége, mivel szerinte „ez az alapforma az ókeresztény, bazilikás görög templomalapokra emlékeztet," s a templom építését a Marosvárról Oroszlámosra költöztetett görög szerzeteseknek tulajdonította (i. m. 51—52). 90 Kristó Gyula meggyőzően bizonyította, hogy utótaggal alakult helynevek már a XI—

XII. században léteztek. Vö. Kristó Gy., Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Historica. LV. Szeged, 1976. 89—97. A földrajzi jellegű közszavak (tájelemek szavai, földszín, földrajzi helyzet, természeti viszonyok stb.) egyébként helynevekként gyakran szerepeltek a kora-középkorban (V.o. Szabó L, A falurendszer kialakulása Magyarországon. X—

XV. század. Bp., 1971. 137). 91

„...reliquam dimidietatem ipsus Kempeth a parte occidentali ad Chengele extendente" {Gyárfás I., A jász-kunok története III. Szolnok, 1883. 107. old., 226. sz. oki. Gyárfás egyébként szemléletesen bizonyítja, hogy az 1423-as „Gengeltelke"-említés (Hornyik /., Kecskemét története. Kecskemét, 1860. L, 201. old. oklevéltár 5. sz) semmiképp sem vonatkozhat Csengelére (i. m. II. Kecskemét, 1873.200). 92 Rásonyi L., Les noms toponymiques Comans du Kiskunság. Acta Linguistica Hungaricae, VII. 122—129. Pálóczy Horváth András mint személynévi eredetű kunhelynevet idézi Csengelét 120