A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1976/66-1. (Szeged, 1978)

Horváth Ferenc: Csengele középkori temploma

A szövetvizsgálatok eredménye már másodízben mutatta ki a magyarországi középkori anyagban eddig nem tapasztalt un. táblácskás szövésű textíliát. Tudomásunk szerint ez a technika először az ópusztaszeri plébániatemplom körüli temetőben

67 bukkant fel. E feltárást megelőzően csupán Endrei Walter következtetett (leletanyag nélkül) e keleti eredetű, egyszerű szövésmód magyarországi létére.

68 Az említett ópusztaszeri táblácskás technikával készült szövetek két kun-gyanús sírból kerültek elő. Csengelei felbukkanása óhatatlanul is felkelti a figyelmet, hogy ezt a technikát talán a XIII—

XV. században a kunok háziiparára jellemző, keletről hozott ismeretnek tarthatjuk. A tervezett további vizsgálatok e kérdésre bizonyára egyértelmű választ fognak adni. A viselethez tartozó pártaövek Csengelén mindegyik esetben, úgy véljük, a női viselet tartozékai voltak. A 17. sír hajkarikáinak már említett XIII. századi datálását erősíti a kor divatja is,

69 valamint az a tény, hogy XIV. századi analógiáját nem találtunk. Úgy tűnik, a XIV. században már a nagy, 7—8 cm átmérőjű, gömbökkel díszített hajkarikákat viselték.

70 A fentiek alapján a csengelei templom körüli temető sírjai a XIII. század vége és a XVI. század eleje közötti időszakból származnak, — s bár az előkerült leletanyag nem a kun etnikum kizárólagos jellemzője — az ide temetetteket — elsősorban történeti adatok ismeretében — kunnak kell tartanunk. ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI KÉRDÉSEK A templom alaprajzi elrendezése patkó alakú apszisa és négyzet alakú hajójával középkori falusi templomaink egy speciális kis csoportjához tartozik. Ez az alaprajz a XI—

XIII. században Magyarországon honos, szabályos félköríves záródású templomokkal rokon, a patkós záródás azonban arra figyelmeztet, hogy eredetüket, korhatározásukat tekintve ezektől eltérőek lehetnek. Gerevich Tibor e csoportot Nyitra, Podolin (Szepes m.) és Nádasd (Trsstene, Liptó m. épült: 1269) alapján későromán alaprajzi formának tartotta.

71 Nagy Emese Gercse templomát Gerevich Tibor véleménye és a falu első, 1212-es okleveles említésére támaszkodva ugyancsak XIII. századinak határozta meg.

72 Az általa e datálás bizonyítékául említett Herencsény

73 és Szentbenedek templomának

74 építési idejét azonban semmi sem bizonyítja. Valter Ilona ácsi templomásatával e típus magyarországi feltűnése már a XII. századra csúszott vissza,

75 e templom megbízható és mértéktartó datálásával. Nagy Emese tanulmányában további XIII. századi (Felsőőrs, Ilija (Illés, Hont m. 1254), Borsa (Borsa, Zemplén m. 1221) és XII. századi (Sopronhorpács, Nyitra-Parovce, Drazovce (Zobordarázs, Nyitra m.), KHz—Hradiste (Kolos—Hradistye, Nyitra m.), Kolenany (Kolon, Nyitra m.), Orthanky (Eszterce, Bors m.) analógiákat említ. Megállapítja, hogy az ácsi kivételével a magyarországi patkós templomok XIII. századiak, 67 Horváth F., Szer plébániatemploma és a település középkori története. MFMÉ, 1974—75/1. 356.; T. Knotik M., Táblácskás szövésű szalag-töredékek. MFMÉ, 1974—75/1. 375—378. 68 Endrei W., Kiveszettnek tartott ősi textiltechnikai módszerek. Magyar textiltechnika 1974/4. 198. 69 Gerevich L., i. m. 136. 70 Szabó K., i. m. 17, 45. 71 Gerevich T., Magyarország románkori emlékei. Bp., 1939. 31. 72 Nagy E., A A középkori Gercse község temploma (L'église de la commune médiévale de Gercse). Bud. Rég. XVIII (1958) 554, 559. 71 Nógrád megye műemlékei. Bp,. 1954. 214. 74 Scherer F., Gyula város története. Gyula, 1938. I. 39. 75 Valter /., Az ácsi református templom feltárása. Arch. Ért. 90. 284. 118