Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

londosjóbolondos, bűrbolondos, bűrgyékény; jógyékény a tápai neve. Van negyedfeles, négyrőfős, tizenháromas is. Ezek méreteket jelölnek. A változatos elnevezések bizonyára feledésbe ment apró eltéréseket, különbségeket is jelöltek. Ezt a sűrűbordás gyékényt eső, nap, hideg ellen vásárolták a halászok, fuvarosok, piaci árulók, rác- és bolgárkertészek, katonaság, román vásárosok, akikről máshol még szó esik. Ritkább szövésű, kevéssé gondos munkálatú fajta a tápaiak ajkán félkufás, gyöngebolondos, rosszas, zsidós, zsidógyékény, a kereskedelemben viszont bolgárgyékény, takarógyékény, háztartási gyékény néven emlegetett gyékényponyva, amelynek szélessége 1,60 m, hosszúsága rendelés szerint általában 2—3 m. Ezt a gyékényfajtát a szál héja néven emlegetett középső rétegéből szokták szőni. A szövés itt lazábban történik, nem „verik rá nagyon". A félkofás gyékényt a helybeli gyékény kofák nagykereskedők megbízásából rendelték, majd kocsival házról-házra járva szedték és úgy szállították a kereskedők szegedi raktáraiba. Innen a zsidógyékény elnevezés. Ha a gyékény rendelés Tápé elöljáróságához érkezett, akkor a kisbírák, meg a pusztagazda, tehát a közlegelő-társulat elnöke szervezték meg hivatali fölkérésre az egyes családoknál a szövés munkáját. A készítménynek kösségös gyékény volt a helyi neve. Ilyen rendelés régebben főleg a temesközi, szegedi eredetű gányófalukból jött. A félkufás közeli rokona a takarógyékény, a kertészek nyelvén haszura, hacura, hoszura: rendesen 1,20 m széles vékony gyékényponyva, amellyel a melegágyakat, de dohánykertészek, paprikatermelők a fejlődésben levő kerti palántát borítják le fagy ellen. A megrendelésre készült, szőnyegszerűen keskeny, tetszés szerinti hosszúságú gyékénynek Tápén keskönygyékény, kereskedői nyelven futógyékény, fürdőgyékény a neve. A csirkegyékény ritkaszövésű, 70—80 cm széles, 120—140 cm hosszú gyékény, amely nagykereskedői megrendelésre készült. Főleg fürdőkabinba rakják. A gyékényszatyor változatos méretekben készül. A pozsonyi szatyor eredetileg nyilván olyan méretű nagy szatyrot jelentett, amelybe egy pozsonyi mérő, azaz mintegy 62 1 gabona belefért. Újabb neve mészárosszatyor, ami rendeltetésére utal : az elmúlt évtizedekben mészárosok szoktak benne vendéglőkbe, egyéb megrendelésre nagyobb mennyiségű húst vinni. Mindkettő méretének hoszsza 80—100 cm, szélességük ezzel arányos. Az őrölnivaló vízimalomba szállításával függ össze a nagymónár: 3 egymásba dugható, egyenként 55, 50, 45 cm hosszú és megfelelő szélességű gyékényszatyor, amelyet egymásba helyezve raktároznak, illetőleg árulnak. Ezzel szemben a kismónár 3 egymásba dugható, megfelelően 45, 40, 35 cm hosszúságú, amelyet szintén csomóban árusítanak. Újabb nevük piacos szatyor. A deákszatyor iskolás gyerekek használatára szőtt szatyor. Mérete olyan, hogy a könyv könnyen beleférjen. A selyömszatyor a finom bélgyékényből sűrű bordán finomra szőtt szatyor, amely csak megrendelésre készül. Retikül helyett is használatos. Egészen modern a győripáros néven emlegetett, kockásra, tápaiasan macskanyomasra font, nem szőtt szatyorfajta, amelyet külföldi igények kielégítésére tápaiak párosával készítenek. Nevét onnen kapta, hogy a megrendelt minta Győr környékéről, Bősárkány hansági gyékényszövő faluból való, amelynek egyébként a múlt század utolsó évtizedeiben Tápé volt a tanítómestere. A házilag szőtt gyékény értékesítését 1945 előtt néhány jobbmódú tápai parasztasszony, a gyékénykufa, nagykufa intézte. Nála rendeltek a szegedi, budapesti és egyéb kereskedők. Ő gondoskodott a kívánt méretekről és minőségről a szegényebb, alkalomszerűen szövő családoknál. Házánál az összegyűjtött kész gyékény számára 26" 403