Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

ahogy fogja az ember a kezében. S valahol látni rajta egy olyfajta jelet, mint amilyent aranyneműekre nyom rá a hiteles próba bizonyítására az állami ötvös. Hogy mit jelez, szabad szemmel épp úgy nem látható, mint ezen az állami verésen. A nép azonban ráfogta, hogy a Jézus Krisztus képmása. A pénzeken, amiket a király veret, ott lehet a király feje, de a búzaszemen, mit az Isten kegyelme húz elő a föld aló), csak az Isten fiának képmása lehet. így is hiszik és így is vallják. Ha föltekintjük, hogy volt idő, amidőn nem az aranyat akarták pénzül, hanem a búzát : im itt a pénz, amit az Isten veret tulajdon titkos erőivel a fia képmására, amit azonfölül meg is lehet enni. Mert az éhes gyermeknek hiába adsz aranyat, abba legföljebb csak a fogát töri." * A búzanövény részei : a szék néven emlegetett csíra, a gyökér, szár, a sás, vagyis a száron lévő levélzet, továbbá a sarjú, azaz a száron lévő oldalhajtás. A kalász másként fej, ezen a bajusz védelmezi a magot. A búzaszáron lévő kifejlett kalász tápaiak ajkán vezérkalász, anyakalász, a fejletlenebb pedig sarjúkalász, sarnyúkalász néven ismeretes. A maghéjnak és a rajta lévő sörteszálaknak tokiász, kotlász az együttes neve. A búzának, gabonának a szegedi nép számos fajtáját különbözteti meg. Ilyen az apró, pirosló szemű hazaibúza, a bajusztalan kalászú kopaszbúza, az alsótanyai aprószemű fehérbúza, a régebben termelt, és a tápaiak, apácaiak emlékezetében még élő magyarbúza. Az újabb évtizedekben elterjedt nemesített búzafajták közül ismeretes az árpádhalmi, bánkúti, dakota, székács-, másként szikáncsbúza. A gazdag sikértartalmú búza acëlas?

b A rozs, rozsbúza megkülönböztetett fajtái: a kiveszőben lévő, nagyszalmájú, kalászú fehérrozs, alsótanyaiak ajkán cigányrozs, az ugyancsak tőlük emlegetett majlandi rozs, amelynek magját talán egykor Lombardiában katonáskodó szegedi fiak hozták magukkal, a sövényházi, nyilván uradalmi eredetű némötrozs. Az oroszrozs meghonosítása egyenesen hőskölteménybe illő. Magját egy bevonult feketeszéli gazda 1914-ben, a kraszniki csata idején szerezte, amikor századával egy rozstáblába húzódott. Zsebeit teletömte a szép rozzsal. Sebesülten orosz fogságba jutott. Oda is magával vitte. Csak 1918-ban került haza. Itthon azután elszaporította.

36 Bár az árpa a szegedi tájon nem számít kenyérgabonának, fajtáit mégis felsoroljuk. A feketeárpa ritka, sötéthajú fajta. Ismeretes természetesen a sörárpa is. Az olyan árpának, amely aratáskor elszóródott magból még kikel : vadárpa a neve. A búza, tisztabúza legáltalánosabb régi két fajtája az őszi búza, meg a tavaszi búza. Ősszel-tavasszal egyaránt vethető az elmúlóban lévő járóbúza. Az első, amelyet őszbúza néven is emlegetnek, manapság szinte már kizárólagosnak mondható. 1728. Az fatens őszi búzával unszolván őtet, nem akarta elvenni. A tavaszbúza is elmúlóban van. 1728. Adna neki hat véka tavaszi búzát, majd meggyógyítaná?

1 Éppenúgy van őszi és tavaszi árpa, járóárpa is. Az olyan vetésnek, amelynek vetőmagja felében búza, felében pedig rozs: két szőrös a neve. Ma már alig látható. Az Etelka™ írja: de még jobban mögjárod, ha tiszta búza helyett kétszeressel vagy konkollal kedvesködöl könyereseidnek. 35 Kovlr. 221. 36 Szeged 176. 37 Reizner IV, 373. 38 Dugonics A., Etelka II, 75. 530