Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

A föld termőereje & főd zsírja, amelyet a régi öregek szerint a bűbájosok el tud­tak rabolni, meg tudtak kaparintani a maguk számára. A boszorkánypörökben föl­jegyzett harmatszödés, mezsgyeszödés hiedelemvilágát tréfás komolysággal máig em­legetik. Kökényné vallomása szerint mikor a harmatot és más föld zsírját elveszik, Rósa úrnál szokták megsütni és megenni és az útra vinni ezen kenyeret, pogácsát. De más igaz embernek vagy boszorkány cselédjének nem szoktak adni és nem élnek vele. Dancsóné szerint a boszorkányok hitették, hogy Törökországon bolháért adják az gabonát, halat, az gabonát Rácországra. Szabó István szabadkai boszorkánygene­rális Szent György napján a gabonaföldön harmatot húzott, korsóba gyűjtötte, és a termékenységet ennek előtte hét esztendővel eladta. Szántó Mihály is úgy vall, hogy szőlőkben és búzákban lepedővel szedték az har­matot és kifacsarták, korsókba szedték. Es az tiszteknek adták, hová tették azok, nem tudja, Szent György nap előtt egy héttel. Ismét Szent György napkor Kecskeméti hegyen egy szőlőtőkét megfúrtak és csapot tettek beléje és mindnyájan, háromezren eleget ihattak belőle. Azután az héjját reátették és elmentek. Tóth Ádámné szerint Szent Lucza asszony és karácsony napján legtöbb bájos­ságot szoktak végbevinni. Szent György napján mégtöbbet. Akkoron a gabonán által húzzák a ruhákat, és azon harmatot belőle kifacsarván korsókba, termékenységét úgy szokták ők elvenni. Azt pedig a főtisztek kezében adják. Borbola Ferenc arról vall, hogy száraz marha fejét az elmúlt Szent György havában ásták el Katona Ferenc szántóföldébe... Egy ló fejét dorosmai földek végében. Akkor ezt is, hogy szárazság legyen. Bika fejét fövénnyel ásták el, hogy szárazság le­gyen. Másfelől azt is mondotta, hogy Szeged, Bács vármegye földzsírját eladták egy akó pénzért adták el, 6 forintja jutott. Későbben török ördögöknek adták el... Szent György nap között a harmatot a gabonárul, azt zsírnak csinálják, kifőz véle, ki kene­kedik. De mivel az ő felesége nem olyan életű, ő csak belé töltögetett egy-egy csöppet az dagasztóvízbe. Hajnalban szokták szedni. 11 Egyes mágikus cselekményekre még ebben az összefüggésben, illetőleg a Luca napi, karácsonyesti, Szent György napi hagyományoknál még utalunk. * A föld legrégibb Szegeden ismert mértékegysége az eke. A szegedi Szent Miklós­ról elnevezett bencés apátság egyetlen megmaradt oklevelében (1225) olvassuk, hogy a Csongrád megye északi szögében elterülő Ság birtokából György fia, Péter 10 eke földet (terram 10 aratrorum) akart foglalni, de szándéka nem sikerült. 12 Az eke nagysága országszerte és századonként változott. Nem tudjuk tehát, hogy itt mekkora területnek felelt meg. Az 1522. évi tizedjegyzék, továbbá a hódoltság földmértékei nem ismeretesek. Kétségtelen, hogy a Város körül ősidők óta megművelt feketeföldek tagjai félhold alakúak, a múlt század óta feltört járásföldek, homokok viszont már nem ilyenek. Ezt a szegedi néphagyomány a török hódoltsággal, az iszlám félholdszimbólumával hozza kapcsolatba. Egy félnépi magyarázat szerint a törökök formálták ilyenné, hogy Allah kedvét találja bennük, ha letekint az égből és a tájat tartsa meg török híveinek. A tápaiak is bizonykodnak, hogy török mérnökök mérték őket ilyenre. Ezzel szemben Lázár György, Szeged egykori polgármestere úgy magyarázza, 13 11 Reizner, IV, 389,,390, 393, 397, 399, 418. 12 Györffy Gy., Az Árpád-kori Magyarország 899. 13 Lázár Gy., Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira. Szeged 1909, 229. 520

Next

/
Thumbnails
Contents