Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
A lúdgégével való varázslat előfordul a boszorkánypörökben. 1735. Az lúg gégéjét kivévén, azt tüzes szántóvasra tette, mondván: valamiképpen az lúdnak az gégéje az lúdban tagadhatatlan szólásában, úgy aki az pénzt ellopta, el ne tagadhassa. 152 A pulyka meghonosodásának szegedi körülményeit nem ismerjük. Miután nevelése sok gondoskodást kíván, népünk hosszú ideig nem élte. Jelentősége az utolsó jó félszázadban, elsősorban a tanyai homokon bontakozott ki, egyes exportvállalatok, így a halasi Schneider, a szabadkai Hartmann és Cohnen, népiesen angol asszony, a szegedi Hűtőház részvénytársaság elsősorban a szegedi tanyákról, továbbá nyugatabbra, a halasi földre vándorolt szegedi népünk neveléséből elégítették ki az angolok karácsonyi pulykaszükségletét. Ez azután visszahatott polgárságunkra, sőt parasztnépünkre is : mind többen esznek pulykát a mi vidékünkön is a karácsonyi ünnepeken. Készítik levesnek, paprikásnak, pecsenyének. A pulyka levágott véres fejével Harkakötönybe települt népünk a szemölcsöt söpri, dörgöli a föld felé. A pulyka minél magasabban szeret éjszakázni. Nem szeretnek födött helyen, ezért tanyai udvarokban szabadon álló, házilag készített meggyszedő székre emlékeztető faalkotmány szolgál nekik pihenőül. Régi szűcseink leginkább kihegyezett, tintába mártott pulykatollal szerették a díszítések helyét a bőrön kirajzolni. A pulyka ingerlékeny jószág. Pajkos gyerekek ezt szokták feléje mondogatni: szöbb apává, mint a pulyka. A pulykának rúd a lába, rúd, rúd, rúd. Teljesebb változata: szöbb a páva, mint a pulyka, mert a pulyka taknyos orú, de a páva arany tallú. Rúd, rud, rud, rudl Rúd a lába, rud, rud, rud! 153 Közben füttyögnek is neki. Pulykahívogató : púja, púja, másként puj, púja. Ismeretes néhány szólás is. Aki nem tudta a rábízott feladatot elintézni, a tápaiak szerint mögötte a pulykát. Abból a férfiból, aki kisebb a feleségénél, a pokolba pulykapásztor lösz. A szeplős ember olyan, mint a pulykatojás. A galambról más, alkalmasabb összefüggésben már szólottunk. Méhészkedés A méh, szokottabb szegedi alakjában méhecske, Tápén méhe képzetköre és hiedelemvilága igen gazdag. Ez arra mutat, hogy népünk mindennapi életében, háztartásában régebben sokkal nagyobb volt a jelentősége, mint amióta a cukorfogyasztás általánossá vált. Nagykőrös város tanácsa Szögedi Varga Tamástól 104 pint mézet vásárolt 46 dénárjával, tehát 47 forint 84 dénárért. 154 A régi szőregiek úgy tudták, hogy a méhek a Boldogasszony szívéből, magyarszentmártoni magyarázat szerint pedig a könnyeiből származnak. 155 Kálmány erről többet nem jegyzett föl. Népünk nyelvhasználatában a méh az emberhez hasonlóan möghal és nem pusztul, nem döglik, mint a többi állatok. A terjániak szerint amikor az Úristen méhet teremtett, az ördög is hozzáfogott, de az övé légy lett. Az Úristen elment hozzá megnézni, hogy az ő méhe milyen. Kérdezte, hol van, amit takarítanak, gyűjtenek. Megmutatta neki őket, a kaptárban 152 Reizner, IV, 506. 153 Kálmány, III, 111. 154 HódOkm. I, 220. 165 EA. 2807, 2814. 51 Î
