Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

voltak, de takarításuk nem volt semmi sem. No gyere, nézd meg az enyémet. Az ördög elment, látja, hogy a méhek gyűjtöttek akkor is : sok szép sejt volt, méz meg viasz. Akkor az ördög megharagudott, a maga kaptárját fölrúgta. Méheiből légy lett. Azóta van légy, eljutott hozzánk is. Hasonlóan az oroszlámosiak is: az ördög is teremtett méhecskét, amikor el akarta hívni Istentől, nem tudott neki nevet adni. Csak annyit mondott: itt légy! Az ördög méhei így aztán legyekké változtak. Az oroszlánosiak úgy mesélték, hogy az Űr méhet teremtett. Péter is akart, de övéből légy lett. A verbicaiak szerint Lucifer méhéből bögöly lett, amely vérrel él.

156 A méhészkedés archaikus szegedi világára vallanak azok a már régen feledésbe ment hiedelmek is, amelyeket Ferenczi Jánosnak még sikerült megörökíteni. Ilyenek : rajod méhesből el ne menjen, mess egy darabkát a kasból. Dugd el a kas előtt a földbe, állj a jobb sarkaddal rá, fordulj meg rajta napkelet felől háromszor, aztán mondd: Úristen, a Te szent erőddel és szent hatalmaddal és szent parancsolatoddal, az te' Szent Fiadnak dücsőségivel, Szent Anyádnak érdemivel és Szentlélöknek esedözésivel mondom, hogy valamintségösen ez kasbul kimetszött darabocska innét el nem möhet, úgy az én méheimnek raja is el ne möhessön. Ha azt akarod — jegyezte föl szintén Ferenczi —, hogy méhedet el ne lopják, akkor karácsony éjszakáján csinálj három kötésből egy söprűt. Amikor éjféli misére elsőt harangoznak, söpörj vele port az oltár előtt. Amikor a méhedet kirakod, szentelt vízzel csinálj belőle sarat. A söprűnek is gondját viseld, mert ezzel szabadítod meg kasodat az embertől.

157 A méhtartó gyevi gazda Szent József napján e szavakkal ereszti ki először a méheit: Atya,^ Fiú, Szentlélek Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok! Altalános hiedelem, ha a gazda meghal, méhei utána akarnak repülni. Valaki azonban eléjük áll és azt mondja nekik, hogy maradjanak, ne sirassák gazdájuk halálát. A darázs- és méhcsípés XVII. századból való szegedi orvossága: Darázs és míhek csípése ellen jó az malva, mely ha megh szárasztod és kis olajban csinálva magadat megh kened, nem csíp megh az méh és Darás.

158 A reumás testrészt méhekkel kell csípetni. 156 Kálmány L., Világunk alakulásai 112. 157 Ferenczi János gyűjtése 1874-ből. NNy. 1935, 181. 512