Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
Elvetélt a hasibárány, röviden hasi, elkorcsosodott, fejletlen a bagóbárány. Az ikreknek kettősbárány a nevük. Egyiküket meg szokták ölni. Gyomrából készült a tarhókészítéshez használt gyomorótó, amelyről bővebben a táplálkozásnál emlékezünk meg. A kocabárányt, más újabb felsőtanyai szóval lelencbárányt nem az anyja, hanem más birka táplálja. Ha egyik birka kettőt ellik, a másik meg egyet, de azé elpusztul, akkor annak a bárányából tesznek alá, amelyiknek kettő van. Ha azonban nem akarja ezt az idegen bárányt táplálni, akkor a maga bárányát megnyúzzák és azon frissen, nyálasan húzzák rá erre az elevenre. A báránybőrt ráterítik az eleven bárányra, alul a két hátulsó lábát megkötik, az első két lábát pedig az eleven bárány nyakára kötik. így aztán a fiavesztett birka elvállalja és táplálja. Ezt csak három napig kell csinálni. Felsőtanyán elrekesztett, fogadtató néven emlegetett helyen csukják össze az anyátlan bárányt olyan birkával, amely a maga fiát elvesztette. Tenyésztésre szánják a magbárányt. * A bárány, birka népünk szólásaiban, példabeszédeiben is előfordul. Ne essünk kétségbe a gyermekáldás miatt, Isten gondot visel: ha Isten bárányt ad, mezőt is ad. A vézna, fejletlen ember olyan mint a dézsmabárány. A hóbortos embernek motoz van a féjibe, mint a bolond birkának. A szegényember nem fél az adóztatástól, mert úgysincs mije : kopasz bürge nem fél a nyírástul. Aki elmarad a többitől : hátul van mint a juh segge. Alaposan megvizsgálta : belenézött mint Gëra a juhba. Kínlódik, nem boldogul : kéllódik mint pokolba a juh. A nem okos ember okos, mint a tavalyi kos. A bárány ősi keresztény szimbólum. A vallás tanítása szerint Jézus Istennek föláldozott báránya. A Kűbárány, a Város híres románkori műemléke is erre emlékeztet. Körösztény bárány öregek ajkán a megkeresztelt csecsemő. A húsvéti bárány szegedi képzetvilágára, áldozati lakomájára a jeles napoknál kerül sor. Ott emlékezünk meg az ősi palánki Dömötör-templom juhászbúcsújáról, és a karácsonyi bárány felajánlásáról, a szegedi juhászok hajdani hódolatáról is az éjféli misén. Egyik magányos csillagképnek Báránycsillag a hajdani szőregi neve. A pásztorok vitték ajándékba a kis Jézusnak. A Juhászpásztor hat csillagból áll: négy a juhász, kettő meg a gamó. A magyarszentmártoniak hagyományaiban élő Báránykereső csillag föltűntekor veszik a juhászok számba a bárányaikat 98 . Dugonics András említi a Juhászbot csillagot". Mindszenten megölt bárány vérével szokták meghinteni az épülő ház alapkövét. Balástyán a kész ház szobájának földjén régebben bárányt öltek. A vérét beitta a föld, húsát pedig házáldomásra főzték meg. A birkákat régebben állapotuk szerint is elkülönítették. így aztán a juhosgazda néven emlegetett nagygazdáknál, uraságnál volt kosfalka, ürüfalka, anyafalka, apácafalka, meddűfalka, bárányfalka is. Olykor külön pásztoruk is volt, így a medáujuhász, kospásztor. Öreg vagy elkorcsosult a mustrabirka, mustrabürge, amelyet ősszel a falka fölfrissítésekor a vágónak, cincárnak eladtak. Egy-egy birkának néha nevet is szoktak adni : Kati, Panna, Boris. A szopósbárányokat tus, tus, az öregeket si, si, szóval hívogatják. Állj meg: hóha tel Más irányban haladj: hüt tel 98 EA. 2810. 99 Dugonics A., Jólánka II, 15. 31* 483
