Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

lucernáját. Otthon a lepedőt kicsavarja, a kicsavart harmattal korpából pogácsát gyúr, A pogácsával a maga tehenét eteti meg. A rontó személy kinyomozása többféleképpen történhetik. Az egyik alsótanyai mód az, hogy föl kell fűteni a kemencét, mintha kenyeret akarnának sütni. Azután meg kell a tehenet fejni, a tejét pedig a kemencébe önteni. Amilyen hólyagokkal jön fel ott bent a tej, olyan hólyagokkal ég a bűbájos, a tehén megrontója. Hasonló ehhez az a hiedelem, hogy a tejet vályúba öntötték. A vályú fenekébe hegyével két kést szúrtak, egy harmadikkal pedig az élükre verték a tejet. Mint mondják, jajgatva ment oda az ángyuk, mert ő rontotta meg a teheneket. Azután is sokáig betege volt a tejverésnek.

75 Hasonló ehhez az a hiedelem, hogy a tejet szintén vályúba kell önteni, és serevénysöprű néven emlegetett söprűvel csapkodni. Ezt serevényfüzből (Salix viminea) kötik. Ha így cselekszenek, majd kimegy a rossz a tehénből. Odamegy majd a falra a tehén megrontója, de az ajtót zárják be előtte. Mindent kér, de semmit sem szabad neki adni.

76 Mindszenten úgy tartották, hogy a megrontott tehén ganéját a gazdaszszony fogja föl a kötőjében, majd fogja össze és addig verje az istállóküszöbhöz, amíg a rontó személy panaszkodva meg nem jelenik. Kálmány jegyezte föl,

77 hogy azt a tehenet, amelyet pünkösd éjszakáján árvacsalánnal megcsapkodtak, a bűbájosok nem tudják megrontani. Véreset ad a tehén akkor is, ha a fecskefészket a háznál leverik, a fecske száll át a hasa alatt,

78 ha szemmel megverik. Ha a tehén az ablakon bebőg, a családból meghal valaki. „Ha éjjel — írja

79 Tömörkény a néphit szorongásainak jellemzésére — panaszosan bőg a tehén, eredj be hozzá világítóval az istállóba, mert sohasem lehet tudni, miféle látásban és miféle földöntúli hatalmak félelmében van." Rúzsán azt is beszélik, hogy a bűbájos a tehenet olykor főpalókázza, vagyis láthatatlanul palókát húz rá, és így a jószág nem tud enni, megbetegszik. A fejés maga úgy kezdődik, hogy a szegediesen/e/'o néven emlegetett sajtárt tisztára mossák. Ez sokszor ezerjófűvel való forrázással történik. Gonoszűző hatásáról már a boszorkánypörökben szó esik.

80 A fejő felső végén lévő, öntést megkönnyítő öblös bevágásnak csöcs a neve. A régi juhászok vödörszerű sajtárját fejővödör néven emlegették. A fejesnek találós kérdéssel való tréfás körülírása : négy viszi, kettő húzi, kettő nézi, 'égy mög csapi, azaz a tehén lába, a fejő két keze, két szeme, a tehén farka. A fejeshez kezet kell mosni. Megmossák, olykor meg is zsírozzák a tehén csecsét, azaz a tőgy végződését. Idősebbek ma sem szeretik, ha fejés közben beszélnek, ha idegen van az istállóban. Akadnak, akik a tehén farára hidegvizes ruhát borítanak, mert úgy vélik, hogy így a tejet jobban leadja. A fejés eredményét fejet néven emlegetik: 'égy fejet téj. A fejés legtöbbször ülve történik. A fejőszék házilag készült alacsony, keskeny ülőkéjű, négylábú szék. A fejőt a lábak közé szorítják. Öregek rontás ellen kést tesznek a fenekére és erre fejnek. Az alsótanyai Rúzsa öregjei néha lőcsbe szúrják a kést ilyenkor. Állva, guggolva akkor fejnek, ha a tehén rugós, legyes, azaz állandóan csapkod a farkával, vagy amikor a borjú szopása után maradt tejet fejik ki. A fejés kint a tanyán nyáridőben olykor nem az istállóban, hanem kint a semlyéken történik. A kicsapott tehenet itt a szabadban a. fejőágas néven emlegetett karóhoz kötik és úgy fejik meg. 75 Ethn. 1930, 50. 76 Hasonlóan Kálmány, I, 114. 77 Kálmány,!, 111. 78 kovács J., 375. 79 Tömörkény I., Barlanglakók 171. 80 Reizner, IV, 417. 473