Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

A rugós tehenet ki szokták nyűgözni, hogy fejni lehessen: egyik lábát az istálló földjébe vert karóhoz pányvázzák. Egy alsóvárosi gazdának még a múlt században nagyon döfős tehene volt. Közel sem lehetett menni hozzá. A gazda öreganyja az istállóban anyaszült meztelenre vetkőzött, és pendelyét háromszor egymásután a tehén szarvára vetette. Utána parazsat kért, és az ördögszar (ássa foetida) néven ismert büdös szerrel megfüstölte a tehenet. Többé sohasem döfött. Ha a tehén fejés közben piszkít, akkor az almot vasvillával meg kell szurkálni, majd pedig egészen a fejés végéig az alomba szúrva kell állania a vasvillának. Öreg alsótanyai asszonyok máig megbecsülik a. fehérgilice néven emlegetett fehérszínű igléciatüskét, amely a mezőn elég ritka. Azt a gyereket, aki ilyenre bukkan, meg szokták jutalmazni. Megszáradt kóróját az alsótanyaiak a fejő aljára teszik, és a tejet erre fejik. A fejőbe tett vajfű (Orobanche arenaria) hatására a tejből régi hiedelem szerint több vaj képződik.

81 A Fülöp és Jakab napján, azaz május elsején fejt tejet a régi szőregiek fülfájásról tartották foganatosnak: három csöppet csöppentettek a fülbe.

82 Elfejni annyit jelent, hogy úgy fejik meg a fiastehenet, hogy a borjú már ne tudjon szopni. Itt a fejessel kapcsolatban arra a hiedelemre is utalnunk kell, hogy a bűbájosok nemcsak a tehenet, hanem mást, így tárgyakat is meg tudtak fejni. A boszorkánypörökben az egyik vádlott mindenféle csontot öszve szedett és az tövishez kötötte és azt meg is fejte. Máshol olvassuk, hogy a boszorkányok az ujjast is megfejték, megfúrták.^ Tréfásan manapság is mondogatják olyanra, akinek a tehene sok tejet ad: tán még a kútágast is mögfeji. Tombácz János egyik kitűnően előadott boszorkánytörténete a lőcs megfejéséről is hírt ad. Ha a tej eladásra kerül, akkor kimérés után pár csöppet visszaönt a gazdasszony abba a tejbe, ami neki magának még megmarad. Picinyke sót, Apácán kenyérmorzsát is tesznek annak az edénynek fenekére, amelyből az eladás történik. Pusztaszeren még pár évtizede is fejés után a tejet olyan edénybe szűrték, amelynek fenekére 8—10 cm hosszúságú, görögkereszt-alakú fát tettek. Ennek közepéből hét gombostű állott ki. Arra a kérdésre, hogy ez mire jó, így válaszoltak: minél jobban kérdözi, annál jobban használjon! Mindez a rontás elhárítását szolgálja. A tejjel természetesen több szólás is összefügg. Aki mélyen alszik: alszik mint a téj. Ahol jó módban élnek: van mit a tejbe aprítani. Ami nagyon finom, főleg bor, pálinka, így dicsérik : olyan mint az anyám teje. Ami feltűnően szapora : szapora mint a cigányasszony teje. Néhány jeles mondás a tehénnel is kapcsolatos. Sötétben nehéz tájékozódni : sütétbe mindön tehén fekete. Aki fejetlenül hadonászik : rug-vágmint a dorozsmai tehén. Aki hebehurgyán lát valamihez nekiesött mint bolond tehén a fiának. A szülői áldozat, szeretet határtalan, a gyemeké viszont sokszor alig mutatkozik : bolond tehén van, de bolond bornyú nincs. A szerencsés emberre mondják Dugonics szerint: az a szép borjú kövér tehén alatt szophatott.,

84 Régi gúnyos kérdezősködés valakinek a nevéről: ki tehene alatt szopott kend? Hideg az idő : olyan hideg van, hogy a bornyú is mögfagy a tehénben. A gonoszul pletykálkodó fehérnép olyan, mint a szaros tehén: a tisztát is 81 Reizner, IV, 387, 409. 82 EA. 2816. Kálmány L. 83 Reizner, IV. 402. 84 Dugonics A., Etelka II, 216. 474