Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

kinek állandó és biztos födele nincsen. Hasonlóképpen a szegedi tanyai nyelvben a b'étyárkodás szó semmiféle rossz dolgot nem jelent, mindössze annyit, hogy az illető béres ember hely nélkül van."

46 A szarvasmarha tenyésztése A marha hosszú évszádokon át népünk egyik legfontosabb tápláléka, segítsége és jövedelmi forrása. A marha biztosítja a helybeli bőripar: tímár, varga, szűcs* csizmadia, papucsos, szijjártó mesterség, tovább a fésűgyártás és részben a szappanfőzés virágzását is. Lepényszerű száraz hulladéka a tőzeg, marhatőzeg, tréfásan tótkalap évszázadokon át paraszti tüzelő. Utalunk a táplálkozásból szóló fejezet marhahúslevesének szegedi sajátosságaira is. 46 „Szabad királyi Szeged városnak fensőbbi helybenhagyással alapított cselédrendje" (Szeged 1848) így szabályozza a pásztorkodás reguláját: 60. §. Nehogy a kebelbéli pusztai s eféle külső cselédek között a vidék helyről jöttek magukat meghúzhassák, minden évben az e városhatárjábani csordások, gulyások, csikósok, juhászok s ezek bojtárjai a pusztai kapitányság által összeíratni, az azokról készítendő jegyzőkönyvbe személyes leírásaik beiktattatni fognak; a jegyzőkönyvből továbbá a személyes-leírás párja, a rendesen beszegődött pásztor cselédnek kiadatik, — mellyet is az, annyiszor a mennyiszer a rendőri egyének kívánni fogják, a gazdája által kiadott bérlevelével együtt előmutatni tartozik. 61. §. Ha a beszegődött pusztai vagy tanyai cselédek a vidék helyről jött pásztoroknak 's cselédeknek alattomban helyet és élelmet adnak; s azokat a kapitányi hivatalnak, vagy a külső rendőrségnek föl nem jelentik, kemény büntetés alá lesznek veendők. 62. §. Ha pásztorok vagy tanyai cselédek cserényüknél s illetőleg tanyájukon lopott jószágok, bőrök s illynemüek találtatnak, — azok az ollyas lopási csínekre nézve, mint orgazdák fognak büntettetni . Illyés orgazdasági bűnbe keveredett pásztorok továbbá, a pásztorkodástól is el fognak tiltatni. 63. §. Ennél fogva, pásztoroknak és bojtároknak egyedül olly egyének vétethetnek a gazdák által fel, — kik jó hírüket, becsületességüket és előbbi hívséges szolgálatukat rendes bizonyítványokkal kifogják mutatni; — 5 azokat mielőtte felfogadták, a kapitányi hivatalnak az előleges vizsgálat megtehetése végett feljelenteni köteleztetnek. 64. §. Minden gazda, cselédjének adandó bérlevelébe, tartozik az annak gondviselése alá adott jószágának számát, bélyegét és jegyét beírni, sőt az időközben általa vett marhákat is oda bejegyeztetni, és így bejegyezve a pusztai cselédjének kezébe adni, a végett; hogy midőn a pusztai kapitányság által a marhák száma iránt tétetik vizsgálat, — s vidéki, oda be nem írt netán lopott, avagy adó alól eltitkolt marhák száma kiismertethessék. 65. §. A pásztorok nem tiltatnak ugyan magok számára, gazdájuk bele egyezésével, marhát nevelni, midőn azonban azt eladni akarják, arról csak gazdájoknak, vagy ezek megbízottjainak személyes megjelenése, igazolása és jótállása mellett fog nekik marhás-levél íratni és adatni. — Ennek elmulasztásáért a gazda szinte, mint a pásztor büntetést várhatnak. 66. §. Mivel a pásztorok, számadásuk alkalmával, a dög- vagy betegségben elveszett marháknak, lovaknak, juhoknak bőrével szoktak számolni; s annak elpalástolására, miszerint az általuk lopva elsikkasztott marhák helyét bőrét kipótolhassák, bőröket vesznek, sőt néha a marhát (bőrének vissza kívánása mellett) el is adják, — az ellynemű rósz tetteknek megakadályozására: pásztor embereknek nyers bőröket venni, vagy ollyasokat a mészárosoknak, tímároknak, zsidóknak eladni, orgazdaság bűne alatt tilalmaztatik. — S ennél fogva 67. §. Kötelességül tétetik minden marhatartó gazdának: miként jószágát bélyeg és jegy nélkül senki őrzésére ki ne adja; :— ezt igényelvén saját bátorságosítása is. 68. §. Ha valamelly marha, juh, stb, a pásztor őrzése alatt megbetegednék, tartozik a gazdát arról, gyógyíthatás végett, azonnal tudósítani. Ha pedig az ollyan marha mellynek húsa különben élelemre szokott használtatni, megdöglene, — megnyúzás előtt tartozik a pásztor arról tüstént a gazdáját tudósítani, mert különben a jószág készakarva való megölő)'ének fog tekintetni. Döglött marhának húsát megenni, annál kevésbé másoknak étel végett át engedni vagy eladni tilos. 69. §. A pásztoroknak egész marhák húsa lefőzésére használható nagy bográcsokat a cserényeknél tartani tilos. Nem szabad továbbá a pásztorok, nejeik, gyermekeik s cselédjeiknek, gyertyamártásra vagy szappannak használható zsiradékot eladni, kemény testi büntetés alatt. 70. §. Azon pásztorok, kiknek a gondviselésük alá bízott jószág őrzéséhez nyerges ló tartás megengedve van, csak egyedül egy — és nem több — nyerges lovat tarthatnak, ezt is saját pusztájuk s járásukban, és saját dolgukban használhatják, — azon külső határokba, csak járásukat igazoló rendes törvényhatósági bizonyítvány előmutatása mellett mehetnek, — különben ottan lovuk sajátsága iránt szoros kérdőre vonatni, és mint csavargók büntettetni fognak. 460